32178. lajstromszámú szabadalom • Blokkjelző berendezés

mi által — ha az (Eb) jelző őre a (hs) kart is szabadra állítja — a következő áramkört zárja: (B—z—p—a6— 14—p—ss2—e2—k2— 15—s2) és (w6—u6—e4—e3—B), minek következtében a (w6) riasztómű mindaddig szól, míg a (ds2) jelzőkar — melyet az áramkör szabadra állított — tényleg sza­badon áll. Mikor az állomásra bejáró vonat az (i3) szigetelősínt éri, zárja a (B—z—p —a5— h5 —sh5—e5—k5-16—i3) másik sínszál (e3—B) áramkört, az (Eb) bejárati jelző blokkozó berendezése tilosra áll és a be­járati jelző őre hozzájárulhat ahhoz, hogy az (8b) blokkjelző őre a blokkszakaszba vonatot bejárni engedjen. A hozzájárulás czóljából csakis az (u3) áramzárót kell az (1) kontaktusra állítani, mikor a (B—z—p— a5—u3—17—esi—sf4—e2—e3 —B) áram­kör záródik, továbbá az (sf5) szolenoid is párhuzamosan kapcsolódik. Az (Sb) blokk­jelző (II) blokkozó berendezése és az (Eb) bejárati jelző (I) blokkozó berendezése sza­badra áll, az (sdl) szolenoid pedig az el­reteszelést megszünteti. Ha most az (u4) áramzárót az őr az (1) kontaktusra fekteti, akkor — föltéve, hogy az (xl) kontaktus zárva van és a (hsl) kar szabadon áll — úgy mint azt föntebb leírtuk, a (ds) kar is szabadra áll, az (sdl) szolenoid az elrete­szelést elvégzi és a két (wi w5) riasztómű megszólal. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Blokkjelző-berendezés erős árammal táp­lált szolenoidokkal, az által jellemezve, hogy a szolenoidok magja mozgásának csillapítására egy légpárnás ütköző vagy fék van alkalmazva és hogy a szolenoid vagy szolenoidok mozgását lánczkerék és láncz viszi át az áramváltóra, illető­leg jelzőre. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy foga­natosítási alakja, jellemezve egy elrete­sz .-lés által, mely a jelzőkar tiltóállásá­nál, mikor a jelzőt állító áramkör meg van szakítva, a jelző állítását meggá­tolja és melyet egy szolenoid mozgat akként, hogy az állítás lehetséges legyen, mikor a jelzőállító áramkör záródik. 3. Az 1. alatt védett blokkjelző-berendezés egy foganatosítási alakja, az által jelle­mezve, hogy a szolenoid magjának moz­gását mechanikus áttevések viszik át az áramzárókra, melyek az egyik vagy másik végállásukba jutnak és így a blokkjelzők között függőségeket létesítő áramköröket zárják. 4. Blokkjelző, jellemezve ugyanarra a ten­gelyre szerelt két kar által, melyek közül az egyiket az őr kézzel állítja, a másik állítása pedig elektromos úton történik és melyek egymást úgy a tiltó-, mint a szabadállásban födik, melyek tehát ekkor egységes jelzésképet adnak, de melyek közül a kézzel állítandó kart bármikor, az elektromos úton állítandó kart azon­ban csakis akkor lehet szabadra állítani, mikor a kézzel állítandó kar szabadra áll és a blokkozó berendezés, melytől a szabadraállítás függ, szabadra van állítva, úgy hogy az elektromos úton állított jelzőkar — ha nincs a tiltóállásban — mindig és önműködően jut a tiltóállásba, ha eme föltételek egyike teljesítve nincs, vagy ha az áramvezető vezeték megszakad. 5. Blokkjelző berendezés, jellemezve az egyes blokkállomásokon alkalmazott, szo­lenoidhatáson alapuló és közönséges riasztóművekkel párhuzamosan kapcsolt, a 3. alatt védett blokkozó berendezések­nek megfelelően kiképezett ellenőrző be­rendezések által, melyek az előző blokk­állomás jelző karjával elektromos úton vannak kapcsolva, hogy eme kar vég­állását jelezzék. 6. Blokkjelző berendezés, jellemezve a so­rompók, váltók, jelzők ós hasonlók el­reteszelésére szolgáló (sd sdl) elrete­szelő szolenoidok által, melyek a vonal szabaddá tételét a blokkszakasz állapotán kívül még a blokkszakaszon lévő váltók, jelzők, sorompók és hasonlók állapotától akként hozzák függésbe, hogy a blokk­jelzőt csakis akkor lehessen állítani, mikor a helyes állásban lévő fölépít-

Next

/
Thumbnails
Contents