32178. lajstromszámú szabadalom • Blokkjelző berendezés

- 5 — tusra fekszik és a (z) vezetéket az (a2) átkapcsolóval köti össze, tehát a (d s) jelzőkar szabadra állhat. Mikor a vonat az indító állomásból kijár, az (A b) kijárati jelző blokkőrjének kell a (h s) jelzőkart kézzel állítani és (k és c) között kapcsolatot létesíteni. Ekkor a (B) telep és az állítóberendezés szolenoidja egymással vezető kapcsolatba jut éi a következő áramkör létesül: (B—z—al—a2—ss—c—k—el — e3—B). Az (s s) szolenoid magját meghúzza és a (d s) jelzőkart szabadra állítja. A blokkőrnek a (h s) jelzőkart addig kell szabad állásban tartania, míg a megfelelő (II) blokkozóberendezést és a (d. s) jelzőkart a vonat önműködően tilosra nem állítja, mi akkor történik meg, mikor a vonat az (i) szigetelt sínen fut és ezt a szomszédos sínen át földre kapcsolja. Az áram útja ekkor a következő: (B—z—al—a2—x), innen az első elágazás: ss—c—k—el— e3—B és a második elágazás: (s h2—5—1) másik sínszál e3—B. Ennek következtében a (II) blokkozóberendezés tilosra áll, a (h2) kontaktuskar az (a2) átkapcsoló jobb kontaktusára fekszik, az (s s) szoleuoidot az áramkörből kikapcsolja, a (d s) jelzőkart pedig a túlsúly a tiltóállásba állítja. Mikor a tovább haladó vonat az (Sb) blokkjelzőhöz érkezik, a blokkor (ha a vonat a megfelelő blokkszakaszra bejárhat) a (hsl) kart szabadra állítja, mikor a (dsl) jelzőkar teljesen ugyanúgy áll szabadra, mint ahogy azt előbb leírtuk. Amint a vonat az (il) szigetelt sínt éri, a (6) vezetéken át a (II) blokkozóberendezést és ezzel a (hsl) jelzőkart is tilosra állítja, mikor pedig az (i2) sinkontaktust is eléri, az (Sb) blokkjelző (I) blokkozóberendezése is tilosra áll, amennyiben a következő áramkör létesül: (B—z a3 h3) (bal szegmentum), (sh3—7—i2), másik sínszál (e3 —B). Ennek következtében a (h3) kontaktuskar az (a3) átkapcsoló bal szegmentumára fekszik és vezető összeköttetést létesít a (z) vezeték és az (ul) átkapcsoló között, tehát módot nyújt arra, hogy az (Sb) blokkjelző őre az (Ab) kijárati jelzőt kiblokkkozza, mit az (ul) átkapcsoló átállításával végez. Ekkor zárja a következő áramkört: (B—z—a3 h2) (jobb szegmentum), (u 1—1—y), innen az első elágazás: (sf3—e2—e3—B) és a második elágazás: (8—sfl el—e3—B); tehát úgy az (Ab) kijárati jelző (II) blokkozóberendezését, mint az (Sb) blokkjelző (I) blokkozóberendezését szabadra állítja. Az (As) állomásról most már az (Ab) és (Sb) jelzők között levő szakaszra vonatot lehet indítani. Mikor a vonat az érkezési állomás bejárati jelzőjéhez érkezik, a váltóőr, ha a bejáráshoz az állomás a (II) blokkberendezés útján hozzájárult, a (hs2) jelzőt szabadra állítja. Ha már most az állomásba bejáró vonat az (i4) szigetelt sín fölött halad, az (Eb) bejárati jelző (I) blokkozóberendezését a (9) vezetéken át tilosra állítja és így, amenynyiben a (h5) kontaktuskar az (a5) átkap\ csoló jobboldali kontaktusára fekszik, a (z) vezetéket az (u2) kikapcsolóval kapcsolja, minek következtében az őr, mikor az (u2) kikapcsolót az (1) kontaktusra állítja, a vonatnak az (Eb) és (Sb) jelzők között levő szakaszba való bejárását lehetővé teszi. Mikor a vonat utolsó kocsija már elhaladt a bejárati jelző előtt, az őr a (hs2)kart tilosra állítja, minek következtében a (ds2) kar is tilosra áll. Hogy azonban, mi egyébként lehetséges volna, az őr az érkezési állomás újabb hozzájárulása nélkül a (ds2) kart újból szabadra ne állíthassa, az (i3) szigetelt sín a (11) vezetékkel van összekötve, minek következtében a szigetelt sínen mozgó vonat az (Eb) bejárati jelző (II) blokkozóberendezését tilosra állítja a következő áramkör zárásával: (B —z—a6—sh6—11—i3), másik sínszál (e3—B). Amint a blokkozás megtörtént, az (a6) áramzáró (h6) karja a jobb kontaktusra fekszik és a következő áramkört zárja: (B—z—a6 — h6—12— sh7—a7—h7 — e4—e3—B), uz (E) állomás blokkozó berendezését tilosra állítja, tehát az állomáson ellenőrzi a bejárati jelző (I) blokkozóberendezésének állapotát. Minthogy a (ds2) kar az (Eb) bejárati jelző (II) blokkjának blokkozásánál föltétlenül a tiltó állásban van, az állomás abszolút ellenőrzést gyakorol. Az érkezési állomásnak mindig módjában van, hogy az (u3) áramváltót az (1) vagy (2) kontaktusra, tehát a bejárást megengedő,