32150. lajstromszámú szabadalom • Szelep nélküli tolattyú kormánymű gyorsan járó kompresszorokhoz

— 5 \ nyomásviszony mellett az I. hengerben 65°-al, tehát 85°-ra melegszik föl adiabatikusan, és ha ezen levegőt az első és második közbenső tartányban pl. ismét 40°-ra hűtjük le, akkor a II. és III. hengerben a levegő adiabatikus úton ismét 70°-al, vagyis ezen két utóbbi henger mindegyikében 110°-ra fog fölemelkedni. Ezek oly mérsékelt hőfokok, hogy a munka- és kormányhengerek hűtésétől, ami az itt tekintetbe jövő magas fordulatszámoknál úgyis hatástalan volna, el lehet tekinteni s a levegőnek a kompresszióból származó hőjét elegendő a közbenső tartányokban elvonni. A magas fordulatszámok következtében a tolattyúkban is erős tömeghatások létesülnek, melyek a rudazat útján az excenterre, vagy a tolattyúkat mozgató forgattyúra vitetnek át. Hogy a tolattyúnak a rudazatra való ezen tömeghatása jelentékenyen csökkenjen, a következő berendezés van alkalmazva : Ha pl. a baloldali (k) tolattyú. balfelé haladása közben a baloldali (s) kivezető nyílást elzárta, — mely pillanat a 4. ábrán van föltüntetve, — akkor a járata végéig terjedő további útjában (1. ábra) egy minden oldalról zárt (b) térbe hatol be léghatlanul s a levegőt ezen térben a kezdeti (p0

) nyomásról, (mely az (s) tér állandó (p0

) nyomásával egyenlő) magasabb nyomásra komprimálja, ahol ezen komprimált levegő ellennyomása a tolattyú mozgó tömegére lassítólag hat, úgy hogy ezen lassítást nem, vagy csak csekély mértékben kell a tolattyú excenterének vagy forgattyújának végezni. A tolattyú visszatérése (vagyis az 1. ábrabeli helyzetből a 4. ábrabeli helyzetbe való mozdulása) alkalmával a (b) térbe zárt komprimált levegő ismét az eredeti (p0

) nyomásra terjeszkedik ki s a tolattyú tömegére ugyanolyan mértékben hat gyorsítólag, ahogy előbb lassítólag hatott, úgy hogy a gyorsításra szükséges erőt nem egészen a tolattyú excenterének vagy forgattyújának kell kifejtenie. A minden oldalról zárt kompressziótér nagyságát czélszerűen úgy állapítjuk meg, hogy a levegő a tolattyú járatának végén annyira komprimáltassék, hogy a tolat,tyúra ellennyomást fejtsen ki, mely a tolattyúnak a járat végén föllépő tömegnyomásával egyenlő vagy azt megközelíti. Ha a tömegnyomáa diagrammját (5. ábra) az ismert szabályok szerint és azon föltétel mellett rajzoljuk föl, hogy az excenterrúd igen hosszú, mely esetben a tömegnyomás görbéje egyenes vonalba megy át, akkor a tömegnyomás a (b) kompresszióterek által létesített légpárnák nélkül a két derékszögű háromszög ordinátái szerint változnék, tehát a tolattyú járásának kezdetén (— P) volna s azután folyton kisebbedne, a járat közepén a 0 értéket venné föl, innen kezdve pedig növekednék s a járat végén (-)-P) volna. Azonban a légpárnák következtében a tömegnyomás a diagramm bevonalozott fölületének ordinátái szerint változik, tehát lényegesen kisebb. A differenciális dugattyúval és hozzávaló kormányművel bíró munkahengernek a 6. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál példa gyanánt azon eset van föltételezve, hogy ezen munkahengerben a kompressziónak II. és III. lépcsőfoka végeztetik, míg az I. kompresszió az 1. ábra szerinti kettős működésű hengerben, vagy bármely más tetszőleges kompresszorban megy végbe. A két (k) kormánydugattyú, valamint azon szög, melyet az egész tolattyú hajtóexcentere vagy forgattyúja a munkaforgattyúval bezár, az 1. ábrabeli kivitelnek felel meg. Ennek következtében a 3. ábrán látható Zeuner-féle tolattyúdiagramm, valamint a fölötte levő légnyomás-diagramm a differenciális dugattyúval bíró kétlépcsős hengernek is úgy jobb-, mint bal oldalára teljesen érvényes. A (k) kormánydugattyúk itt sem teszik a nyomócsatornát előbb szabaddá, mint akkor, midőn a munkadugattyú előtti levegő, és pedig a dugattyú mindkét oldalán, az illető komprimálási lépcsőfoknak megfelelő nyomásra tett szert. A levegő beszívására szolgáló csatorna a járat végén egy darabon itt is nyitva marad, és pedig a dugattyúnak mindkét oldalán. Míg egyfelől a (k) munkadugattyúk és működési módjuk ugyanaz marad, mint az 1. ábrabeli kiviteli alaknál, addig másfelől