32144. lajstromszámú szabadalom • Gép szögeknek és hasonló tárgyaknak drótból való előállítására

— 4 -zött egy új hasíték képződik. Mivel a bevezetett drótot az (n o) hengerek súrlódás által meglehetős erővel tartják fogva, a kész szög, vagyis a jelen gépnél két kész szög közvetlenül az összezáródó (jl) hasíték fölött a drótról leszakíttatik, úgy hogy ezen szögek a két henger továbbforgásánál a (j) elvezető csőbe esnek és a gépből eltávoznak. Ezen továbbforgás alatt a drót, melynek , eredeti (d20) keresztmetszete a 9. ábrán j balról látható, oly módon szoríttatik be a ' középsík fölött fekvő, illetve most már a kczépsíkon áthaladt két kölyű közé, hogy a 9. ábrán jobbról látható keresztalakú (d22) keresztmetszetet veszi föl, miközben mindegyik (f) kölyű (f4) hornyai segélyével a két szög egyik oldalát alakítja. A hengerek, illetve az épen működésben lévő kölyűk kerületi sebessége a drót haladási sebességévei egyenlő, vagy annál valamivel nagyobb is lehet. Ha a szögek gyártásában épen részt vevő négy kölyű körülbelül a 6. ábrán föltüntetett helyzetbe jutott, a két fölső kölyű a drótokat kezdi átvágni s eközben egyúttal a szög hegyét előállítani. Ezen czélból az (f4) hornyok nem érnek egészen a kölyűnek elől haladó végéig, hanem fokozatosan a szög hegyének megfelelő alakban szűkülnek össze (6. és 11. ábra). Mihelyt a kölyűk az (a c) hengerek további forgásánál, mely alatt a tekintetbe jövő két (g) ék be verése is kezdetét veszi, a 7. ábrán látható helyzetbe jutottak, egy szögcsúcs körülbelül elkészül és a drót annyira át van vágva, hogy a szöget csak egy egészen kicsiny keresztmetszetű drótrész tartja függve s részben a szög feje is készen van. A négy kölyűnek most következő továbbforgásánál a két fölső kölyű az ékek hatása alatt nagyobb kerületi sebességgel mozog, mint a milyen a hengerek kerületi sebességének megfelel, úgy hogy az eredetileg a (jl) hasíték hatáskörében volt drótrész duzzasztása által a szög feje jön létre, mivel az (f4) hornyoknak itt tekintetbe jövő s forgás közben hátul haladó végei kúposán kibővülnek. A fejnek ezen végleges alakításával egyidejűleg a kész szög a drótról leszakíttatik, miközben a szög fején egy kis központi dudorodás marad, melyet az (f4) horony elől haladó végének egy kis (f5) kibővülése létesít. A két henger továbbforgásánál az ékeknek az 5. ábrán alul fekvő végei az (a7 c7) csavarfölületekkel jutnak érintkezésbe s fokozatosan ismét kezdőhelyzetükbe tolatnak vissza, úgy hogy az (u u7) tengelynek egy teljes fordulata után az (s) kölyű is visszatér eredeti állásába. Ámbár az előadottakból magától következik, de azért külön is megemlítjük, hogy az (u u7) forgattyús tengely annyi fordulatot tesz, a hány (f) kölyűt, illetve (g) éket egy-egy henger tartalmaz. Az is magától értetődik, hogy az (f9) rugók (4. ábra) az ékek beverése alkalmával megfeszülnek s a hengerek továbbforgása alatt lassanként ismét elvesztik feszültségüket. Végül még azt jegyezzük meg, hogy a (d20) keresztmetszetnek a (d22) keresztmetszetté való alakítása nem okvetetlenül szükséges, azonban a szögek ellenálló képességére nézve előnyös s a fej képezését is megkönnyíti. A mellett a drótra ható jelentékeny erő következtében, mely a keresztmetszet átalakítását idézi elő, a kölyűk is sokkal jobban megragadhatják a drótot a fejképzés ideje alatt, mint ha a keresztmetszet változatlan marad. Hogy a szögfejnek külső széle is élesebben legyen határolható, mint a mennyire a kölyűknek a 6—8. és 11. ábrákon látható kiviteli alakjával lehetséges, az egyes kölyűk a 13. ábra szerint még külön toldatokkal láthatók el, melyek például félköralakú keresztmetszettel bírnak s a szomszédos kölyűk megfelelő (f22) hornyaival kapcsolódnak. A 14. ábrán látható kivitelnél a kölyűk nemcsak egyszerűen kerületi irányban tolhatók el, hanem (f26) csuklók körül is. A kölyűk működési módja természetesen ez által semmi változást nem szenved. A 15. és 16. ábrák egy módosított berendezést mutatnak, melynek segélyével az (f) kölyűkkel a szögfej elkészítésére szük-