32110. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energia elosztására

egyik kapcsa a (2) vezetékkel áll összeköttetésben, másik kapcsa pedig a (8) mó- j tornak egyik kapcsával van összekötve. A j (8) mótor másik kapcsa az (06) reosztát egyik végével és a (11) kontaktussal van összekötve, mely szigetelve van a következőkben leírandó, a (10) önműködő átkapcsolónak (9) emeltyűjére szerelve. Az (1) tápvezeték a (10) önműködő átkapcsolónak (9) emeltyűjével áll összeköttetésben, mely egyik végén a (11) és (111) kontaktusokat hordja, mely előbbi, mint már említettük, a (9) emeltyűtől szigetelve van. A (9) emeltyűnek másik végén a (12) kontaktus van elrendezve; mindezen három kontaktus a velük szemben álló (13 131 és 14) kontaktusokkal hozatik érintkezésbe, midőn a (9) emeltyű működtetik. A (13) kontaktus a (15) indukciós szabályozóval van összekötve, mely a (4) generátor által a mótoráramkörnek szolgáltatott elektromótorikus erő szabályozására szolgál. A (14) kontaktus a (16) reosztát mozgó kontaktusával van összekötve, mely reosztát a (3) egyenáramú generátor által szolgáltatott elektromótorikus erő szabályozására szolgál. Hogy a (10) átkapcsoló az áramkörbe bekapcsolt generátornem szerint állíttassák be, két (17) és (18) szolenoidot alkalmazunk, melyeknek (19), illetőleg (20) fegyverzetei a (9) emeltyűnek megfelelő karjaival vannak összekötve. A (17) szolenoid a (2) vezeték és a (21) kondenzátor egyik kapcsa közé van igtatva, a mikor is a kondenzátor másik kapcsa az (1) vezetékkel és az (5 6) kapcsolók pozitív oldalával van összekötve. A (18) szolenoid közvetlenül az (1) és (2) vezetékek közé van igtatva és előnyösen nagy induktanciával és aránylag kis ohmikus ellenállással bír. Ezen elrendezésnél a részek működése a következő: Ha a (6) kapcsoló zárva, az (5) kapcsoló pedig nyitva van, akkor a váltakozó áram a (21) kondenzátor és a (17) szolenoid által továbbíttatik, a mikor is ez utóbbi az átkapcsolót akként állítja be, hogy a (11) és (111) kontaktusok a (13) és (131) kontaktusokkal érintkeznek és ez által a (15) indukciós szabályozó a motorokkal köttetik össze, a mikor is a (17) szolenoid erősebben vonzza fegyverzetét, mint a (18) szolenoid. Ezen jelenség mindaddig fönmarad, míg váltakozó áram küldetik a munkaáramkörbe, a mikor is a motorok fordulatszáma az indukciós szabályozó segélyével ismeretes módon szabályozható. Ha már most a motorokat egyenárammal akarjuk táplálni, akkor a (6) kapcsolót nyitjuk, az (5) kapcsolót pedig zárjuk;mivel most az egyenáram nem folyhat át a (21) kondenzátoron, az csupán a (18) szolenoidban fog átáramlani, mely az átkapcsoló (9) emeltyűjét akként állítja be, hogy az áramkör a (16) reosztáton zárassék, a mikor is a motorok fordulatszámát most a (18) reosztáttal ismeretes módon szabályozhatjuk. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítás csak annyiban tér el az 1. ábrában föltüntetettől, hogy itt a (4) váltakozó áramú generátor a munkaáramkörnek (22) és (2) vezetékszakaszait táplálja, melyek a sínpálya egy szakaszán vannak elrendezve, míg a (3) egyenáramú generátor a (27) és (2) vezetékszakaszokat táplálja, melyek a .sínpálya egy másik szakaszát foglalják el, a hol is az elrendezés olyan, hogy a járművek az egyik szakaszról a másik szakaszra szakadatlanul mennek át a nélkül, hogy tápkapcsolókat kellene kezelnünk. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítás az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítástól csak annyiban tér el, hogy itt a (3) és (4) generátorok nem járműmotorokat, hanem más, a (24) munkaáramkörbe kapcsolt motorokat, elektromos lámpákat stb. táplálnak. Midőn igen erős áramok jönnek alkalmazásba, melyek nagy kontaktusokat tesznek szükségessé, akkor egy, a (10) átkapcsoló által működtetett relaist alkalmazunk természetesen megfelelő elrendezéssel; magától értetődik azonban, hogy a részletek szerkezetét sokféleképen módosíthatjuk, a nélkül, hogy ez által a jelen találmány lényege megváltoznék.