32109. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energia elosztására

— 3 — jából történhetik, miáltal a munkaáramkörbe jutó energia szabályoztatik. Ez azon körülménybői következik, hogy az áramátalakító adott fázisú áramot a hullám zérus pontján túl nem vezet és ezután újból elindítandó, hogy áramot vezessen. Ez a berendezés normális működése. Ha azonban az áramkörbe a (30) indukciós csévét igtatjuk, akkor ez az áramlást a zérus- vagy minimum-ponton túl is igyekszik föntartani és ezáltal közel egyenletes áramlást biztosít. Az 5. ábrában föltételezzük, hogy a transzformátornak (31) primér tekercse egy tetszőleges egyfázisú áramforrással van összekötve. A transzformátor (32) szekundér tekercsének középső pontja a (33) indukciós csévén át egy elektromos gőzlámpának vagy ily szerkezetű áramátalakítónak negatív elektródájával van összekötve. A szekundár tekercsnek külső végei a készülék (34, 35) pozitív elektródáival vannak összekötve. A szekundár áramkörben egymást követő potenciálnövekedéseknél energia halmoztatik föl a (33) indukciós csévében, mely a potenciálcsökkenés alkalmával oly irányban sül ki, hogy az áramlás a lámpán vagy az áramátalakítón át föntartatik. A 6. ábrában az elektromos (36) gőzlámpa a (37, 38) vezetékekkel van összekötve, melyek egyenáramú áramforráshoz vannak kapcsolva. A (37) vezetékbe, mely a lámpának (40) pozitív elektródájával van összekötve, a (39) indukciós cséve van igtatva. A (39) indukciós csévében a lámpa működése közben fölhalmozott energia arra használtatik föl, hogy ez az esetleges potenciálcsökkenés alkalmával a lámpát táplálja és ekként a folytonos áramlást biztosítsa. A 7. ábrában az elrendezés hasonló a 2. ábrában föltüntetett elrendezéshez, csakhogy itt a (16, 17) áramkör a váltakozó áramú (41, 42) fővezetékekből tápláltatik, melyek közé a (43) segéd-áramirányító készülék van igtatva. Battériák helyett a különböző párhuzamosan kapcsolt áramkörökben a (44, 45, 46) elektromágnesek vannak elrendezve, melyek hasonló módon működnek, mint a 4. ábránál a (30) indukciós cséve. A munkakészűlékek működése közben a munkaáramkörben egyenáram folyik, mely a (18) áramirányító készüléken keresztül tér vissza. Ha esetleg a tápáramkör feszültsége pillanatnyira egy előre meghatározott érték alá csökken, akkor a munkaáramkör közönséges körülmények mellett ideiglenesen nem kap megfelelő áramot. A (44, 45 ós 46) mágnesek azonban kompenzálni igyekszenek a tápáramkör áramának ezen pillanatnyi csökkenését az által, hogy az eredeti irányban a (43) készülék segélyével energiát küldenek a (16) és (17) munkavezetékekbe. A (44) mágnes egyszerűen önkisütő közeg gyanánt szerepel, míg a (45 és 46) mágnesek az energiának a velük soros kapcsolásban lévő munkakészűlékekben való föntartásához mindaddig hozzájárulnak, míg a tápáramkör a munkaáramkörben levő munkakészűlékek táplálására szükségelt feszültséget újból nem szolgáltatja. A 8. ábrában föltüntetett berendezés az imént leírttól abban tér el, hogy itt az egyik tápvezeték a munkavezetékekkel oly áramirányító keszűlékeken át van összekötve, melyek az áramot az egyik irányban vezetik, míg a másik tápvezeték a munkavezetékkel oly áramirányító készülékeken át van összekötve, melyek az áramot a másik irányban engedik át. Ezen készülékek közül azokat, melyek, mint a (47, 48) készülékek az áramot a tápvezetékből a munkavezetékbe bocsátják, pozitivoknak, azokat pedig, melyek mint a (49, 50) készülékek, az áramot az ellenkező irányban bocsátják át, negatívoknak nevezzük. Ezen foganatosítási alaknál a működés egyenletessé tételére a (30) mágnes szolgál, mely a (16) munkavezetékbe van igtatva Ezenkívül különböző (19, 20) munkakészűlékek vannak föltüntetve, melyek izzólámpák motorok és más készülékek lehetnek. Ezen elrendezésnél a váltakozó áram mindkét fázisa van fölhasználva, de azért a munkaáramkörben az áramlás mindig csak egy irányban történik. A tápáramkör feszültségének pillanatnyi csökkenésekor, a mi az áramirányító készű-