32076. lajstromszámú szabadalom • Féksarú
nek, miáltal a fejjel együtt igen kis tért foglalnak el. Mint a rajzból kitűnik, a (8) fékfej, melynek végeit egy-egy rögzítő fül befogadására alkalmas nyílással látjuk el, öntött vagy kovácsolható fémből készülhet és egy (9) talprészszel bír, mély a levehető (11) féktalphoz illeszkedik és a féktalp (13) füleinek befogadására végein a (10) nyílásokkal van ellátva. A (11) féktalp teste előnyösen öntött vas, de bármely más anyagból, pl. rugalmas fémből vagy külömböző fémek összetételéből is előállíthatjuk azt. A (12) betétet előnyösen aczéllemezből állíthatjuk elő (3. és 5. ábrák), és ugy hossz-, mint szélességi irányban fölfelé domborított alakra van kovácsolva vagy nyomva. Midőn a (11) féktalpat a (12) betéthez hozzáöntjük, ez utóbbi külső élei az öntvénybe temettetnek, ami a betétnek a talpban szilárd tartást kölcsönöz, ezenkívül az aczélbetét közepén egy (15) kivágást is hagyhatunk az öntött fém befogadására, ami a féktalp horgonyzását segíti elő. A betét végei az öntvény (17) nyúlványai közé vannak ágyazva. A (13) rögzítő füleket, mint az 5. és 6. ábrák mutatják, akként állítjuk elő, hogy a (12) betétlemez két végén egy-egy nyelvet vágunk ki és hajtjuk fölfelé, melyekben a fékfejbe erősített (14) rögzítő rúd felvételére szolgáló (13a) nyílások (3. ábra) vannak kiképezve. Könnyen belátható, hogy a meggörbített lemeznek úgy hossz-, mint keresztmetszete nagyban hozzájárul a fék szilárdságához s a féktalpnak a betétben való horgonyzása teljesen biztos. A betétlemez meghajlítása, mely különösen a 4. ábrában van föltüntetve, a (15) kivágás falainak akként való meghajlítását vonja maga után, hogy a kivágásba öntött fém fecskefarkalakot kap. Öntés közben a fülek, valamint az aczélbetét nagy részét a hűs homok védi, ami azért igen fontos, mert ezáltal a hő az aczél minőségét lényegesen nem csökkentheti. A 8. ábra a féktuskóiiak kissé módosított foganatosítási alakját tünteti föl, melynél a (16) rögzítő fül, úgy mint a másik foganatosítási alaknál a betétlemezből van kivágva, de nem látjuk el nyílással, hanem e helyett a füleket toljuk keresztül a (8) fékfej (10a) nyílásán és mint az ábrában föl van tüntetve, lefelé hajlítjuk, miáltal a fej tartását más rögzítés nélkül is teljesen biztosítja. Ezen szerkezettel betétet létesítünk, mely a mellett, hogy nagy mértékben fokozza a féktalp szilárdságát, törés esetén megakadályozza a részek széthullását. A betétlemez egyúttal közvetlenül köti össze a féktalpat a fejjel. A fülek a betétlemezzel egy darabot képezvén, és közvetlenül a féktalp anyagába lévén erősítve, teljesen biztos és könnyen összeköthető rögzítő közegül szolgálnak és egyúttal lehetővé teszik, hogy a fejet a talphoz igen szorosan helyezhessük, úgy, hogy a szétszedhető féksarú nem foglal el több helyet, mintha egy darab volna. A féktalp fékező-fölúlete aránylag igen közel lehet az aczélbetéthez. A már megrongált részeket az értékesebb kovácsolt betétlemezből könnyen kiverhetjük és ezt az utóbbit ismét fölhasználhatjuk az új féktalphoz. A betétlemez két irányban való meghajlítása nagy mértékben fokozza a fülek szilárdságát éj azok merevítéséf, létesíti. míg azáltal, hogy a talp ráöntése alatt hűsen tartatik, a betétlemez aczéltulajdonságait tartja meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szétszedhető féksarú, jellemezve azáltal, hogy öntött fóktalpba kovácsolható fémből készített betétlemez van beágyazva, melyből a levehető fékfejnek a fékezőtalphoz való erősítésére szolgáló fülek vannak kivágva és fölfelé hajlítva. 2. Külön féktalpból s fékfejből s e részek összetartására szolgáló betétlemezből öszszetett szétszedhető féksarú. azáltal jellemezve, hogy az öntött fék talpba beágyazott aczélbetétlemez harántirányban akként van meghajlítva, hogy szélei a féktalpba sülyesztvék és a féktalpnak a fékfejhez való erősítésére szolgáló fülek kellően merevíttetnek.
