32053. lajstromszámú szabadalom • Pályaáramozó berendezés

emeltyű által a következő módon hozatik működésbe: A (d) csap lenyomásánál lefelé mozgó villaemeltyűnek (m) ága az (1) kart magával viszi és ekként az (11) kontaktus emeltyűt (la. ábra) balra forgatja. A kontaktusemeltyű ekkor a (p) lemez mögé mozog, mely azt rézsútos állásánál fogva hátrafelé téríti, mire az átjárás befejezte után rugalmasságánál fogva ismét annyira előre csappan, hogy a kezdeti állásba való visszatérésnél a lemez mellső vezető fölületén tovacsúszik. Ezen visszatérés az (m, 11) villaemeltyűnek a (k) súly hatása alatt történő fölfelé mozgásnál az (11) villarészek az (1) karra gyakorolt hatása által történik, a hol is a kontaktus hatás tartama és ezáltal a jelzés-adás a megakasztó szerkezetnek szabályozása által befolyásolható. Az ismertetett elrendezésnél a jelzés a vonat utolsó tengelyének átfutása után adatik le, mivel előbb a gyorsan egymásra következő sínbehajlások következtében a megakasztó szerkezet lejárni nem tud. Ha azt akarjuk, hogy a vonat első tengelyének átfutásakor adassék jelzés, ugy nem kell egyebet tennünk, mint a kontaktuslemezkék a (p) lemez hátsó oldalára helyezni, úgy hogy a kontaktus nyomban a kapcsoló emeltyűnek elforgatása után képeztetik. Az előzőkben ismertetett egyszerű berendezés ugyanúgy működik, akár az egyik, akár a másik irányban halad a vonat. Ha azt akarjuk, hogy csak az egyik menetirányban adassék jelzés — és ez a gyakoribb eset — úgy a 2—2c. ábrában föltüntetett kettős berendezést alkalmazzuk. Egymástól alkalmas távolságban két (b, bl) szekrény van elrendezve, melyek egy-egy (d, e, el, fl, f) hajtószerkezetet tartalmaznak. A megakasztó és kapcsoló szerkezetek ezen szekrények között a középen külön (a) szekrényben foglalnak helyet (2c. ábra). A hajtószerkezetekkel való összeköttetés a meghosszabbított (f), illetve (fl) tengelyek által történik. Az (a) szekrény két egymástól elkülönített térben két egymástól független megakasztó szerkezetet és két beállító villát, de csak egy áramkapcsolót tartalmaz, mely a föntebb leírtnak megfelel, azzal a különbséggel, hogy a kontaktusemeltyűn egyetlen egy oldalas kar helyett két ily kar van elrendezve, és pedig mindegyik oldalon egy-egy, melyek az (m, n), illetőleg (ml, nl) villaemeltyűk által befolyásoltatnak. Ha a vonat jobbról jön, ugy a jobb oldalon fekvő szerkezet előbb jön működésbe, az (ml) emeltyű hatása által tehát a kontaktusemeltyű jobbra forgattatik. Rövid idő múlva a bal szerkezet is működésbe hozatik, de anélkül, hogy ezáltal az (11) emeltyű befolyásoltatnék, mivel a jobbra forgás következtében a bal (1) kar az (m) emeltyű hatáskörén kívül jött. A vonat utolsó tengelyének átfutása után a két fölhúzott megakasztó szerkezet a (k, kl) súlyok hatása alatt lejár, a mikor is az (11, nl) emeltyű a kontaktusemeltyűt a (p) lemez vezető mellső oldalán at a kezdeti állásába visszavezeti. A rajzban' föltüntetett elrendezésnél tehát a jobbról jövő vonat fog jelzést adni. Ha ellenben ellenkező irányban halad egy vonat, úgy jelzés nem történik, mivel a bal szerkezet hozatik működésbe, minek következtében az (11) emeltyű balra lendül és ezen helyzetben ismét addig vesztegel, míg a vonatnak utolsó tengelye át nem haladt. Ugyanezt a működést elérhetnők anélkül is, hogy a hajtószerkezeteket a megakasztó és kapcsoló szerkezettől elkülönítenék, ha két egymással villamos úton összekötött szerkezetet alkalmaznánk. A normális menetirányban elől fekvő (B) szerkezet ez esetben két (I, L) karral bír. Az (1) kar az (m, n) villaemeltyűvel működik együtt. Az (L) karral egy (E) elektromágnes áll szemben, mely a másik (A) szerkezet (12) kontaktuslemezkéjével áll vezető összeköttetésben. Az (A) szerkezet egészen úgy van berendezve, mint a fentebb ismertetett egyszerű szerkezet, csak az a különbség, hogy a kontaktuslemezke a (p) lemez hátsó oldalán van alkalmazva. Ha már most egy vonat ellenkező irányban halad, úgy mindenekelőtt a vonat első tengelyének átfutásánál az elektromágnes áramköre zára-