32043. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa konvergáló lefelé irányuló szenekkel

— 2 — a (11) emelőn ezenkívül a (14) csap útján | az egyik (15) sín és a (16) csap útján a másik (13) sín van fölfüggesztve. A két (13 15) sínta(17) karok csuklósan kötik össze egymással és távolodik egymástól a két sín, mikor az elektromágnes vasmagját meghúzza. Ezenközben a (18) karokkal ellátott (19) hüvely súrlódás következtében fogva van. A (15) sínnel a (20) kar a (21) csap útján vau összekötve. A (20) kar a 7. ábrán látható módon villásan van kiképezve és egy (22) hasítékkal ellátva, melyen a (13) sínt a kétkarú (11) emelővel összekötő (16) csap megy át. Ez a (16) csap a (13) sín két (13') fiilecsén megy át, míg a (15) sín (15") fiilecsein a (14) csap, (15') fülecsein pedig a (21) csap megy át, mely a (20) kart köti össze a (10) vasmaggal. Tehát a (10) vasmaggal kapcsolt (11) kar a (14) csap és (15") fülecsek útján a (15) sínnel és a (16) csap és (13') fülecsek útján a (13) sínnel van összekötve, míg a (20) kar a (21) peczek és (15') fülecsek útján a (15) sínnel áll összeköttetésben. A (13) sín (13') fülecsein átmenő (16) csap a (22) hasítékban szabadon elmozdulhat. A (20) emelő szabad végén a (23) állítócsavar foglal helyet, mely a lámpavázba ütközik, mikor a szenek annyira leégtek, hogy a széntartóhüvely utánállítása válik szükségessé. A (20) emelőnek egy (24) lúgója van. melynek az a czélja, hogy a (23) állító csavar ne ütközzék túlságosan hevesen a lámpavázba. Mikor a (23) állítócsavar az (1) födelet éri, a (10) mag további lefelé mozgásánál a (13 és 15) sínek egymáshoz közelednek, mert a (21) csap körül forgatható (20) emelő a (15) sínt a (13) sínhez viszonyítva fölemeli, mikor a (17) karok hatása miatt a két (13 és 15) sín egymáshoz közeledni fog. A két sín tehát minden esetben közeledik egymáshoz, mikor az elektromágnes magja a szenek leégésének megfelelően bizonyos fokig sülyedt. A két (13 és 15) sín közeledésénél a széntartót képező (19) hüvely szabaddá válik és lefelé csúszhatik, ezenközben a (10) magot i a;; elektromágnes ismét beszívja, úgy hogy a (23) állítócsavar az (1) födelet nem érinti többé, minek következtében a két (13 és 15) sín ismét csupán a (10) magon függ a kétkarú (11) emelő közvetítésével. Ily módon a (13 15) sínek egymástól újból távolodnak és a (19) hüvelyt súrlódás által rögzítik. A (19) hüvelyen a (25) csapra a (26) kar van excentrikusan fölfüggesztve, mely (27) orrával az egyik (15) sínt érinti. A (26) karban a (29) csapon egy (28) fékpofa akként van fölfüggesztve, hogy ez a (29) csap körül lenghet. A (26) kar súlya a (28) fékpofát egész hosszán a (15) sínre szorítja, hogy pedig a pofa a szükséges elmozdulást végezhesse, a (25) csap a pofa egy (30) hasítékán megy át. Annak következtében, hogy a (28) fékpofa egész hosszán fekszik a (15) sínre, mikor a két sín egymáshoz közeledik, a (19) hüvely lefelé mozgását csillapítják, úgy hogy a beállás igen nyugodtan megy végbe. A (10) mag elektromágnesének (8) csévéje a fényívvel lánczolatosan, (9) csévéje pedig párhuzamosan van kapcsolva. A lámpaváz alsó lemezén, (mely teknőszerűen van alakítva) a szenek mennek áti úgy hogy a fényív a (31) refraktor alatt képződik. A (2) lemezben az egymással a (33) tartó útján kapcsolt (32) elektromágnesek foglalnak helyet, a (33) tartó egy hasítékja egyúttal a (15) sín alsó végét is vezeti. A két (34 35) szénríul a (36) széntartókban a (19) hüvely (18) karjain ismert módon akként vannak fölfüggesztve, hogy a szabályozásnál lefelé 8ülyedhetnek, miközben a (36) széntartók a (3, 4, illetve 5, 6) rudakon találnak vezetést. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. ívlámpa konvergáló, lefelé irányult szenekkel, jellemezve széntartó gyanánt szolgáló, oldalkarokkal fölszerelt (19) hüvely által, melyben két egymással csuklósan kapcsolt (13 15) sín akként van elrendezve, hogy a széntartót a súrlódás tartja fogva, mikor a két sínt egy elektromágnes egymástól távolítja, ellenben a szenek leégésének megfelelően