32006. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható hordágy
A szögvasakból álló (d) saroklábak nincsenek áttörve, hanem fölső végükre (t) fejlemezek vannak szögecselve, melyek a hordágy fej végén a (q) sínek vezetésére szolgáló négyszögletes kivágásokkal vannak ellátva (6. ábra). Az (a) és (b) ollók végrészei a hordágy fej- és lábvégén a (t) fejlemezekhez és (g) szánokhoz vannak csuklósan erősítve, mely utóbbiak a hosszú és keskeny oldalaknak hozzájuk csatlakozó végrészeivel együtt az eltolódásban nincsenek ütközők által korlátozva. Az ollók széthúzásának a szintén nürnbergi ollókból álló (1) harántmerevítések szabnak határt, melyeknél az egyes részek fúratai oly módon vannak eltolva, hogy a harántmerevítések fölcsappantott állapotban lefelé irányuló ívet képeznek (4. ábra), melyben egyes részek egyik végükkel egy másik rész hosszoldalára feküsznek. Ezen elrendezés következtében egy harántmerevítés végrészeinek (u) távolsága meg van határozva s mivel a harántmerevítések a hosszoldalak ollóinak csuklóihoz vannak erősítve, a harántmerevítések a hosszoldalak ollóit csak meghatározott távolságig engedik széthúzni. A hosszoldalak ollóinak normális helyzetben való tartásában minden harántmerevítés közreműködik. A harántmerevítések által képezett le- 1 felé irányuló ívek lehetővé teszik, hogy a I hordágyra erősített (w) lepedő a reá nehezedő teher hatása alatt teknő alakjában behajolhasson, a nélkül, hogy eközben a liarántmerevítésekkel érintkezésbe jönne. A hordozásra szolgáló (n) karok egyik végüknél fogva a megfelelő fejlemezekhez vannak csuklósan erősítve s a liosszhasítékokkal ellátott (o) sínek közvetítésével oly módon vannak a (g) szánokkal csuklós kapcsolatba hozva (5. ábra), hogy lefelé csappantva, a (d) lábakhoz fektethetők, míg fölfelé mozgatásukat az (o) sínek határolják. SZABADALMI IGÉNY. Összecsukható hordágy, melynek hossz- és keskeny oldalai a 16393. sz. szabadalom szerint nürnbergi ollókból állnak, jellemezve az által, hogy a hosszoldalak egymásban eltolt nürnbergi ollóinak egyes részeit összekötő szögecsek fúratainak távolságai úgy vannak megválasztva, hogy ezen nürnbergi ollók széthúzott állapotban egy fölfelé irányuló ívet képeznek, jellemezve továbbá az által, hogy a szintén nürnbergi ollókból álló harántmerevítések egyes részeinek fúratai oly módon vannak eltolva, hogy ezen harántmerevítések fölcsappantott állapotban egy lefelé irányuló ívet képeznek, melyben egyes részek egyik végükkel egy másik rész hosszoldalára feküsznek, mely elrendezés czélja a hordképesség növelésében, továbbá abban áll, hogy a harántmerevítések íve lefelé határolható s ez által a hosszú és keskeny oldalok ollóinak kihúzása korlátozható legyen és a hordágyra erősített lepedő a reá nehezedő teher hatása alatt teknő alakjában behajolhasson, a nélkül, hogy a harántmerevítésekkel érintkezésbe jönne, másfelől pedig abban, hogy a hordágy harántirányban jól merevíthető legyen. (1 rajzlap melléklettől. PALLAd RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉN.
