32005. lajstromszámú szabadalom • Gép mindennemű gyártmányok hajlítására és összerakására

— a — lal el, hogy fölületének síkja mindenkor a tésztának a szálképző csőből való kilépési helyén halad át. A tésztaszálak most már az 5. ábrában eredményvonallal rajzolt (10 11 12) helyzetet foglalják el. Az alsó (17) és (18) késpárra azért van szükség, minthogy a szálak nem egyenletes sebességgel lépnek ki a (4) csőből, miért is a szálakat az összerakás előtt egyforma hosszúra kell levágni. Hogy azonban a szálhossz ezen egyenlősége ne zavartassák, azon vágásnak, mely a kívánt hoszszal bíró és a hajlító gépnek átadandó száldarab elválasztását létesíti, közvetlenül azon vágás után kell történnie, mely az egyenlőre vágást eszközli. Más szavakkal, ha a két alsó kés (12)-nél érintkezik, akkor a (15) késnek a vágás előtt még a (10—13) utat kell megtennie, mi mellett a (11—12) és (10—13) hosszak egyformák. Ebből következik, hogy a fölső (15 16) kések működésének pillanatában a levágott száldarab alsó vége utánhúzás által a (17) kés éléről a (11) helyre kerül, melynél az első (21) szárny vagy lemez állva marad. Mihelyt a gép ezen második vágást végzi, a levágott száldarabok önsúlyuknál fogva a (11—14) helyzetbe kerülnek (9. ábra), mi mellett a (16) kés éle által elvágott vég a (14) pontnál papírlapra esik, melyet a (23) végtelen vezetőszalagok vezetnek e helyre. A mozgatható (15) és (17) kések most eredeti helyzetükbe térnek vissza és a (4) csőből új száldarabok kerülnek e kések elé, úgy hogy a kések újból munkamozgást végezhetnek. Ezen idő alatt az első (21) szárny mozgásba jön és a 9. ábrán látható tengelye körül a nyíl irányában körülbelül félfordulatot végez, mi mellett a szárny a fordulat első harmadában a forgástengely hosszirányában elmozdul (9. ábra eredményvonallal jelölt helyzet). Ezen mozgás befejezésekor a tésztanyaláb (14) pontja nem változtatta meg helyzetét, míg ellenben a (11) pont a (21) lemez forgása következtében a (14) pont fölé hajlíttatott, de az oldalmozgás következtében a (14) pont nem jut pontosan a (11) pont fölé, hanem attól oldalt fekszik (11. ábra) és így a tésztanyaláb az első meghajlítást kapja, mely teljesen megegyezik a kézi hajlítással. A (21) szárny erre azonnal eredeti helyzetébe tér vissza és most a második (22) szárny végez ugyanoly félkörfordulatot és egyidejűleg oldalmozgást, miáltal a már egyszerűen összerakott szálak kétszeresen, vagyis négy rétegben hajlíttatnak (12. és 13. ábra), a mi a kézi hajlítással megegyezik. Végül a (22) szárny ismét eredeti helyzetébe tér vissza. A szárnyak a tésztaszálnyaláboknak megfelelően elrendezett mélyítések (6. ábra) sorozatával vannak ellátva, melyekbe a hozzátartozó nyalábok fekszenek. Az összerakás befejezésénél a papírlapon szálcsoportok sorozata marad fekve, melyek szabályosan és oly módon vannak összerakva, mintha kézzel rakattak volna össze. Ezen pillanatban a (23) szalagok a csoportok szélességének megfelelő darabbal előremozognak, mi mellett a papírlapot a rajta fekvő összehajlított tésztával együtt magukkal húzzák és a munkatér további tésztaszálcsoportok részére szabaddá tétetik. Azon pillanatban, melyben a (15 17) kések eredeti helyzetükbe visszatértek, a sajtó a következő munkafolyamathoz szükséges száldarabokat a (4) csőből már kiszorította. A tészta kilépési sebessége különböző tényezőktől függ, nevezetesen a tészta sűrűségétől, a nyomástól és a (4) csövek melegítésétől. Rendes sebességnél perczenként hat vágás végezhető. Ha az alsó mozgatható kés ellenkésével érintkezésbe jön (12 18 helyzet), akkor a szálak elvágott végei a (24) végtelen szalagra esnek, mely a hulladékokat a gép végére vezeti, hol azokat lehelyezi; ily módon a hulladékok a gép végénél összegyűjtetnek. A (24) szalag mozgatása Gall-féle láncz segélyével történik, melyet a (23) szalagot tartó fölső tengely hajt. Némely esetben ajánlatos a szálaknak a szárnyakhoz való tapadásának megakadályozására a szálakat előkészítő szárításnak kitenni. E czélra a lyukakkal ellátott (25) cső van elrendezve, mely egy nyomólégtar-