31973. lajstromszámú szabadalom • Emelő-, támasztó- és függesztő-szerkezet

való sülyesztése alkalmával a (b, b) horgokat a szállító szerkezet veszi föl, föltéve, hogy a szakadozott vonalakkal rajzolt gerenda is (n, n) bevágásokkal bír. A lejtős sínek, mint föntebb említve volt, a (b, b) horgoknak a tartó gerendáról a szállító szerkezetre való közvetlen átvitele czéljából a gerenda közepe felé meghoszszabbíthatók, mely esetben a (k, k) kampók, valamint a (c) gerenda (n, n) bevágásai fölöslegesekké válnak, úgyszintén a gerenda másodszori fölemelése is szükségtelen. Az ismertetett módon csupán az egyik horog is elvezethető a gerenda közepéhez s a rajta függő teherrel együtt közvetve vagy közvetlenül a szállító szerkezetre vihető át. A gerendát két vége helyett közepénél fogva is föl lehet függeszteni a fölhúzó kötelekre. A gerenda a (b, b) horgokkal együtt mindkét esetben feszítő vagy támasztó szerkezet gyanánt használható a kisiparban. Hogy a (b, b) horgok és az (a, a) sinek között oldalt föllépő súrlódás a minimumra legyen csökkenthető, a sinek a 3. ábra szerint a horgok függélyes síkjára rézsútosan is elreudezhetők, mely esetben a horgok csak a sinek éleire feküsznek. Hogy a horgok a sineken és a tartó gerendán való lecsúszás alkalmával el ne fordulhassanak és fönn ne akadhassanak, a horgok fölső részei meg vaunak vastagítva. (4. ábra). A 7. ábra szerint a (b, b) horgok fölső részei (hl hl) görgőkkel is elláthatók. Hogy a horgok a gerendának mindig ugyanazon oldala felől legyenek fölfüggeszthetők, a gerendát czélszerú a (g) bevágásoknál, illetve (i) lépcsőknél (x) vastagításokkal ellátni. (2. ábra). A (c) tartó gerenda rendszerint egyenes, úgy hogy a (g) bevágások lépcsőzetesen s az (i) lépcsők a gerenda fölső élének középső szakaszával párhúzamosan képezhetők ki. (1 ábra). Azonban az (i) lépcsők, mint a 6. ábra mutatja, a gerenda közepe fölé rézsútosan is emelkedhetnek. Ezen berendezés segélyével elérhetjük, hogy a (b, b) horgok a (g) bevágásokon, illetve (i) lépcsőkön ugyanazon, vagy meg-i közelítőleg úgyanazon sebességgel csúszszanak, mint a gerenda többi részein. A munkamód olyan marad, mint föntebb le volt írva. Az (a, a) sinek az 5. ábra szerint(p) pontok körül forgathatóan is elrendezhetek, mely esetben fölső és alsó részei külön darabokat képeznek. Az alsó sínrész egyik karja (f) ellensúllyal van ellátva, úgy hogy a sín a (k) kampón függő teher eltávolítása után az ellensúly hatása alatt fölfelé lendül. Hogy a szállító kocsit ne lehessen a (c) gerendához túlságos közel tolni, a (d) függesztő egyik vagy másik oldala (m) vastagítással van ellátva. (2. ábra). Tegyük föl, hogy az (a, a) sinek fölső élei a (c) gerenda fölső élével p szöget képeznek (1. ábra). Ha most a gerendát az (y, y) helyzetből (3. ábra) az (yl, yl) helyzetbe sülyesztjük, úgy hogy a gerenda függélyes irányban (u) útat tett meg, akkor az (A) pont az (a) sínen ugyanazon idő alatt az (Al) helyzetbe jutott s vízszintes irányban útat tett meg. Az (A) pont egy (b) horognak a (c) gerendával és egy (a) sínnel való érintkezési pontja. A 8. ábra szerint azon út, melyet a (c) gerenda sülyedés közben megtesz, mialatt az (A) pont vízszintes irányban (t) útat ír le : u = t. tgp Ha a (C) gerenda fölső része vízszintes, akkor y = o, tehát tgy = o. Ha a y szög negatív, vagyis a gerenda fölső éle a gerenda közepe fölé lejtősen emelkedik, akkor u = t [tgp - (- tgy)] = t [tgp + tgy] a hol a p és y szögek állandóak. A laza (b, b) horgok mindennemű kapcsok, fülek, mozgékony egy- vagy kétkarú emelők stb. alkalmazása nélkül, csupán azáltal összehozhatok, hogy egyidejűleg az (a, a) sínekre, és a (e) gerendára feküsznek. A találmány lényegét épen a lejtős síneknek, továbbá a horgoknak és a gerendának a fentebbiekben ismertetett összeköttetése képezi. Ezen szerkezet, alkalmas berendezés mellett, hűtő helyiségekben terhek levételére s számos más czélra is alkalmazható. Az