31970. lajstromszámú szabadalom • Hornyokkal és bordákkal ellátott vasbeton gerendák
— 3 — 7. ábra a kötőgerendával kombinált födémgerenda részlete, a 8. ábra a tetőfödéssel és szelemennel j kombinált szarúgerenda részlete. Az egyes (1, 2) gerendák fölfekvési síkján a (3) mélyedéssel, illetve az ellenkező oldalon a (4) kiemelkedéssel vannak ellátva. Az egyes gerendák oldalt, vagyis az egymásba kötő érintkező fölűleteiken (5) bordával, illetőleg (6) horonnyal vannak fölszerelve (lásd 5. ábra). A gerenda fölfekvési fölületén azonban a bordák és hornyok, illetve kiemelkedések és bemélyedések nem mennek végig az egész gerendán, hanem ugyanazon fölületen megfelelően váltakoznak, még pedig úgy, hogy a (3) bemélyedés a (7) kiemelkedés, a (4) kiemelkedést pedig a (7) bemélyedés váltja föl, melyek a gerendák elhelyezésénél egymásba kötnek. A gerendáknak ezen alakítása folytán meg van az a tulajdonsága, hogy két mellette, fölötte vagy alatta levő gerendát összeköt. A kötés az által áll elő, hogy az összekötendő gerendák egymással érintkező végein levő (71 72 ) borda az összekötő gerenda egyik e czélra kiképezett (8) mélyedésébe (hornyába) pontosan beleillik. Azonkívül a gerenda a fölfekvési fölületeken,' vagyis a gerenda két ellenkező síkján kiképezett (3) mélyedéssel, illetve (4) kiemelkedéssel beleköt a fölötte, illetve alatta fekvő gerenda kiemelkedésébe, illetve mélyedésébe, úgy hogy a két összekötendő gerendát egyegy gerenda fölül és alul is összeköti. Az összekötő gerenda végét az általa összekötött gerenda ismét összeköti egy harmadikkal és így tovább. Az egész gerendázat e szerint egy lánczolatot képez, melynek részei szorosan összefüggnek egymással. Az egyes gerendák — mint említettük — oldalt az (5) bordák, illetve (6) hornyok útján kötnek egymásba. Ezen kötés által teljesen meg van akadályozva az, hogy a gerendák fölfekvési síkjuk körül elforduljanak, minthogy a gerendák ilynemű esetleges igénybevétele a következő mellette fekvő gerengára és így folytatólagosan végül az egy daraaból készült sarokgerendára (5. ábra) vitetik át. A sarkok — mint említettük — j egy darabban és különböző, még pedig vál| takozó szárhosszakkal lesznek előállítva, ! úgy hogy két egymás fölé helyezett sarokgerendába mindig egy egyenes gerenda köthető be. Az egyes gerendák (10) üregekkel vannak ellátva, melyek a gerendák elhelyezésénél egymásra illenek és amellett a gerendák súlyát lényegesen kisebbítik, arra is szolgálnak, hogy magas falaknál, oszlopoknál stb. a merevítés fokozására vasbeton vagy más anyagú rudakat behelyezünk. Az ezen gerendákból készített falak, lépcsők, nyughelyek, kerítések, oszlopok, padok, födémek, erkélyek, folyosók és tetők, szóval az összes építési alkotmányok egy minden tekintetben szilárd, teljesen összefüggő és a fölfekvési sík körül el nem forgatható egész testet képeznek, melynek az a nagy előnye, hogy minden habarcs hozzáadása és bármiféle összekötő kapcsok, szögek vagy effélék nélkül gyorsan és könnyen fölépíthető és leszerelhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tömör, rácsos vagy üreges vasbetéttel bíró vagy betét nélküli, kavicsbeton, salakbeton vagy bármely más műkőből készült gerendák, jellemezve az által, hogy az akár kötésben, akár sorosan egymás fölé vagy egymás mellé szárazon, minden habarcs nélkül elhelyezett gerendák oldal-, valamint alsó és fölső érintkezési illetőleg fölfekvési fölűleteiken bordákkal és hornyokkal, illetve kiemelkedésekkel és bemélyedésekkel vannak ellátva, úgy hogy a gerendák (4), 111. (7) kiemelkedései (bordái) az alatta, illetőleg fölötte fekvő gerendák (3), ill. (8) bemélyedéseibe (hornyaiba), (5) bordái pedig a csatlakozó gerendák (6) hornyaiba kapaszkodnak, úgy hogy sem hosszirányban, azaz fölfekvési síkjaikon, sem pedig keresztirányban, azaz érintkezési síkjaikon el nem mozdíthatók, azonkívül fölfekvési síkjuk körül el nem forgathatók, miáltal az egyes gerendák szilárdan egymásba
