31943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok nedvességtartalmának változtatására

Megjelent lOOö. évi január iió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS B1948. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás anyagok nedvességtartalmának változtatására. HEUFFEL SÁNDOR OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 22-ike. Anyagok raktározása, földolgozása, szóval fölhasználása előtt sok esetben szükséges, hogy annak bizonyos több vagy kevesebb nedvességtartalma legyen, s a mennyiben ez nincs meg, czélszerű volna mesterséges úton lehetőleg rövid idő alatt egyszerre nagyobb tömeget csomagolt állapotban és a kivánt nedvességi fokra hozni, nyirkossá tenni, vagy kiszárítani. Ha például dohányt, pamutot stb. anyagot veszünk alapul, kell hogy az a raktározásnál lehetőleg száraz legyen, nehogy megromoljék; földolgozásnál pedig nyirkosnak kell lennie, mert így az anyag nem törik, s a megmunkálás közben nem száll fel belőle oly sok por s hulladékanyag. A kötegeknek fölbontása nehézkes, a nedvességtartalom lassú megváltoztatására idő nincs, s az anyagot nem is lehet például nedvessé tétel végett a légköri nyomásnál fejlődő vízgőz hőmérsékletére fölhevíteni. Ez esetekben használható ezen eljárás, mely abból áll, hogy a kezelendő tárgyakat, anyagot légmentesen zárható térbe helyezzük, az anyagból az e között lévő levegőt a légnyomás változtatásával mozgásba hozzuk, s a beszorított levegővel vagy elvonjuk a fölös nedvességet, vagy pedig párákkal pótoljuk a hiányzó nedvességet. Miután az eredmény arányos az anyagban, s közötte lévő levegőnek mozgásával hatásosabbá tesszük az eljárást, ha a zárt térben először légritkitást idézünk elő, mert így a nagyobb nyomású levegő könnyebben, gyorsabban hatol be az anyag közé, s nemkülönben előnyös ugyanezen okból a csomagokban átlyukgatott csövek, léczek stb. behelyezése által légcsatornákat hagyni. A nedvesítést, illetve szárítást a temperaturaváltoztatással is elősegítjük, ugyanis, ha az anyag szárítandó, akkor azt fölmelegítjük, s száraz hideg levegőt szorítunk a zárt térbe, ha pedig nedvesítendő, akkor a kezelendő anyagot lehűthetjük, s páratelt meleg levegőt szorítunk be a térbe. A páratelt levegőt pótolhatja tiszta pára, vagy a légritkított térben alacsonyabb hőfokkal fejlődő gőz is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Anyagok nedvességtartalmának változtatása jellemezve az által, hogy az anyagban lévő és közötte stagnáló levegőt sűrűségének változtatásával mozgásba hozzuk, s ezt körülvevő zárt térnek megfelelően száraz vagy párákkal telített