31941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsav előállítására

Megjelent 1905. évi január hó 13-án. MAGY. SZABADALM KIK. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 81941. szám. Iv/h/l. OSZTÁLY. Eljárás szénsav előállítására. ü" BEHBENS ERNST AUGUST ÉS BEHRENS JOHANN VEGYÉSZEK BREMENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 1-je. A szénsav gyári előállításánál, a természetes forrásokból való nyeréstől eltekintve, eddig két eljárást alkalmaztak és pedig vagy szénsavas meszet hevítettek, mely égetett mészre és szénsavra disszociálódott, vagy pedig kokszot égettek el. A jelen találmány az utóbbi eljárás javítására vonatkozik. Ugyanis ezen eljárást eddig úgy hajtották végre, hogy a kokszot gőzkazán tüzelésében égették el és a szénsavtartalmú égési gázokat körülbelül 15%-os káliumkarbonát-oldaton vezették keresztül, mi mellett a szénsav káliumhydrokarbonát vagy kettős szénsavas kálium képzése közben elnyeletik, míg a nitrogén szabadon eltávozik. A gőzkazánban fejlesztett gőz a káliumbikarbonátoldat hevítésére szolgál, hogy a sónak hydrolytikus disszociációja által a szénsavat fölszabadítsuk. Ezenkívül még egy második gőzkazánt kell alkalmazni, mely a szénsav sűrítésére szolgáló szivattyút hajtja. Ezen eljárásnál tehát a sóoldatot váltakozva hűteni és hevíteni kell, hogy a szénsavat elnyelettessiik, ill. fölszabadítsuk. Világos, hogy a sóoldat nagy fajmeleg következtében igen nagy melegmennyiségekre van szükség és tényleg a gőzkazán alatt elégetett koksz összes melegét ezen czélra fölhasználják, úgy hogy a szénsav sűrítésére egy másodk gőzkazánt kell üzemben tartani. Az ennek folytán beálló nagy szénfogyasztás ezen eljárás lényeges hátrányát képezi. Az eljárás másik hátránya az égéstermékek csekély percentuális szénsavtartalmában rejlik, ami onnan ered, hogy a koksznak teljes elégetéséhez lényeges, legalább kétszeres, levegőfölösleg szükségeltetik. Az elégési gázok nagy térfogatának megfelelőleg az abszorpciókészűlékeknek és a szénsav újbóli kihajtására szolgáló készülékeknek igen terjedelmeseknek kell lenniök. Ezen hátrányokat az által lehet elkerülni, hogy ahelyett, hogy a kokszot közvetlenül a levegőn égetnők el, azt előbb vízgáz vagy generátorgáz (esetleg szivógáz) előállítására használjuk, úgy hogy az izzó kokszon keresztül gőzt vagy gőz és levegő keverékét vezetjük és csak az igy előállított gázt égetjük el. Mivel az utóbbi processzusnál csupán a theoretikus levegőmennyiséget kell használnunk, világos, hogy a víz kondenzációja után a nitrogénből és szénsavból álló égési gázok nagy százalékban fogják a szénsavat tartalmazni. Tényleg az ily úton nyert gázok szénsavtartalma majdnem két-