31940. lajstromszámú szabadalom • Hegedű

Megjelent 1905. évi január hó 13-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 31940. szám. IX/d. OSZTÁLY. Hegedű. EITLE OTTÓ FÓTANÍTÓ MÜNCHENBEN. Bejelentésének napja 1904 lebruár hó 27-ike. Elsőbbsége 1903 junius 26-tól kezdődik. A találmány czélja ama nagy mechanikai nehézségek csökkentése, melyekkel a hegedűjátszás jár. Ezt a czélt akként érjük el, hogy a hegedű szokásos, a csatolt rajzon pontozott vonalakkal ábrázolt alakját a nyak hosszának, a húr elrendezésnek, hangolásnak és hosszának változatlanul hagyása mellett módosítjuk, a mennyiben a hegedűszekrény fölső részét mintegy 3 cm.-rel (az (M—N) hosszúsággal) megrövidítjük, minek következtében a húrok (N) felező- vagy oktávapontja, mely eddig a hegedűszekrény területe fölé mintegy 3 cm. távolságban esett, pontosan a szekrény éle fölé kerül, a szekrény fölső részének megrövidítése következtében föllépő fölület- és légtartalom-kisebbedést pedig az alsó testnek mintegy 1-5 cm.-rel való meghosszabbításával és kiszélesítésével szüntetjük meg (v. ö. a rajzot, hol (0—P) = 1-5 cm. és b = a + 15 cm.). A föntebb jelzett módosításnak az a következménye, hogy a húrokat hosszabb szakaszon lehet lefogni, a nyak maga hoszszabb lesz és a balkéz nemcsak minden fogásnál ugyanabban a tartásban van és ugyanoly technikát követ, hanem hogy a mélyebb húrokon, melyek eddig csakis a hegedűtestig voltak kényelmesen lefoghatok, oly hangok is létesíthetők, melyeket eddig a leggyakorlottabb művészek sem foghattak. A technika egyenletességét és biztosságát fokozza még az is, hogy a nyaknak a hüvelykujj felé fordult oldalán egy (g) hornyot létesítük, mely az egyébként nagy nehézséget okozó korrekt ujjtartást igen megkönnyíti. Ezenkívül az egész hegedűn a hangokat oly tisztán lehet fogni, hogy a fél- é3 háromnegyedhegedű fölöslegessé válik. Hegedű alatt nemcsak a tulajdonképeni hegedűt, hanem minden a hegedűcsoportba tatozó hangszert értjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hegedű, az által jellemezve, hogy a nyak a hegedűtestből mintegy 3 cm.-rel hosszabban áll ki, vagyis hogy a hegedűtest ugyanennyivel rövidebb, mint az eddigi hegedűké, oly czélból, hogy a hegedűtest fölső éle közel az oktávapontba, vagyis a húrok felezőpontjába essék. 2. Az 1. alatt védett hegedű egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a he-