31898. lajstromszámú szabadalom • Készülék kristályosítható oldatok bepárologtatására
melyek nagyobb fajsúlyuknál fogva lesülyednek, belejutaak a szedőbe. Ezen kristályok hamar megtöltik a szedőt, úgyszintén azt a csövet is, mely a szedőtől a (6) zúzókészűlékhez és a (7) szivattyúhoz vezet (mi mellett nagy mennyiségű folyadékot mozdítanak el helyéből, mely a fölötte lévő párologtató tartályban fölszáll), úgy hogy ha meg nem akadályozzak, ezen kristályok csakhamar megkeményednek és csak nehezen távolíthatók el az alsó részből. A czélból, hogy a kristályok összetömörülését a (3) szedőben megakadályozzuk, a következő cirkulációs rendszert alkalmazzuk : A (3) szedő fenekétől egy cső indul ki, mely ezen szedőt összeköti a (8) centrifugális szivattyúval. Ezen szivattyú az oldatot a (8) csőbe hajtja, mely utóbbi jóval magasabbra emelkedik, mint a párologtató edényben lévő oldat fölszíne és fölső végével a (16) kamarába torkollik, a honnét az oldat a (19) csőbe folyhat és a (15) csapon át az (1) párologtató edény alsó részébe juthat. Ha a (20) és (15) csapok nyitva vannak és a (21) csap zárva van, akkor az oldat a szedő fenekétől a (7) szivattyúhoz, azután a (8) csövön át a (16) kamarába vezettetik, végre a (19) csövön át visszajut az (1) párologtató edény alsó részébe. Ily módon folytonos keringés jön létre, minek folytán a kristályok aránylag kis mennyiségű folyadékban lebegő állapotban tartatnak, mely folyadék a csövek eldugulását megakadályozza. A jelen találmány egyik lényeges része abban áll, hogy az oldat koncentrált része visszatér a tartálynak azon helyére, a hol a legkoncentráltabb rész van jelen. Mert, ha a folyadék a tartály fölső részébe jutna vissza, a hol az oldat híg része van, akkor a visszatérő oldat, mely már koncentrálódott, hígíttatnék és így a cirkuláció kizárólag az oldat legkoncentráltabb részére szorítkozik, és hogy megakadályozzuk, hogy ezen rész ne hígíttassék, a nem koncentrált rész által érjük el a készülék igen magas hatásfokát. Abban az arányban, a mint a kristályok fölhalmozódnak, az oldat sűrűbbé válik, mígnem elérkezettnek látjuk az időt, hogy azt eltávolítsuk oly czélból, hogy a kristályokat centrifugával vagy más módon elválasszuk. E czélból a leírt cirkulácós rendszer külső részén (lO)-nél kiürítő nyílást alkalmazunk, melyen át az oldatot a (9) cső útján a (12) centrifugába vezethetjük. Miután az ismertetett cirkulációs rendszer alacsony nyomással működik, természetes, hogy az esetben, ha ezen cirkulációt nem a (20) csapon ós a (16) kamarán vezetjük, hanem elzárjuk a (20) csapot és kinyitjuk a (21) és (15) csapokat, akkor az oldat a (10) csapon át nem távolítható el, hacsak a (9) cső nincs ellátva olyan hosszú függélyes meghosszabbítással, mely elegendő a tartályban lévő nyomáscsökenést ellensúlyozó oszlopot megtartani, vagy pedig nem alkalmazunk más olyan elrendezést, mely lehetővé teszi a nyomáscsökkenés egyensúlyozását a folyadék kilépési helyén. Oly czélból, hogy elejét vegyük azon hátrányoknak, melyekkel a (9) cső túlságos meghosszabbítása, a (12) centrifuga helyzete ós a (10) kiürítő nyílás elhelyezése járna, olyan függélyes csövet alkalmazunk, mely a kiömlési helynél fölfelé emelkedik ós elegendő hosszú arra, hogy a tartályban föllépő nyomáscsökkenést ellensúlyozza. Ezen cső fölső része légkamrával közlekedik, mely utóbbi viszont a tartály fölső részével áll összeköttetésben. Ilyen módon az oldat kilépési pontját tetszés szerint helyezhetjük el. Mint fönt említettük, a (8) cső sokkal magasabbra emelkedik, mint a tartályban lévő oldat fölszine; ez a cső az oldatot a (16) kamarába ömleszti, mely utóbbin a folyadék átömölvén, a (19) csövön és a (15) szelepen vagy csapon át a párologtató edénybe jut. Az oldat a (19) csőben és az (1) párologtató edényben tényleg mindig egyenlő magasan van. A (17) cső, mely a (16) kamara fölső részét összeköti a párologtató edénnyel, ugyanazt a nyomást tartja fönn ezen kamarában, mint a milyen a párologtató edényben uralkodik; látható tehát,