31881. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztővel kombinált túlhevítő

hengerelve. Az (E) szállócsövek fönn ismét j (F) harántszekrénnyel vannak összekötve, J melyből vízszintes (G) csövek a fölszálló vi- í zet és gőzt az (A) fölső kazánba vezetik, j A kazánállvány oldalai szintén rézsútosan fekvő, végeikkel az (I) fejrészekbe helye­zett (H) vízcsövek által képeztetnek és az (I) fejrészek hátul a fölső és alsó (Dl) és (F) harántszekrényekkel és elől a (C) ha­rántszekrénnyel és az (A) fölső kazánnal rövid csődarabok útján köttetnek össze. A kazánállvány egyes elemei más ismert módon is szerkeszthetők és köthetők össze, minden esetre azoban úgy, hogy nagy (J) elégési kamrát képezzenek, melybe a túl­hevítő csövek beépíttetnek. A túlhevítő a gőzfejlesztő hátsó oldalán elrendezett, közel függélyes (K) elemek vagy szekrényekből áll, melyek váltakozva, (L) beömlési és (Ll) kiömlési csövekkel vannak összekötve. A (K) szekrényeknek befelé fekvő oldalaiba U-alakban hajlított (M) túlhevítő csövek vannak behengerelve, melyeknek egyik vége egy szekrénybe, a másik vége pedig a szomszédos szekrénybe torkol a túlhevítő szerkezeteknél már is­mert módon. Az (M) túlhevítő csövek a hátsó (E) víz­szállító csövek között (1. ábra) vagy a (B) ejtőcsövek között (5. és 8. ábra) a (J) el­égési kamrába nyúlnak, melyet majdnem kitöltenek. A kombinált gőzfejlesztő és túl­hevítő (Q) fémborítással van körülzárva. A kazán- és túlhevítő elemek az (N) tü- | zelési kamra fölött fekszenek, mely szilárd tüzelőanyagokkal való tüzelésre (o) síkros­téllyal és (P) tüzelési ajtóval van ellátva, lehet azonban gázalakú vagy folyékony tü­zelőanyagokkal is tüzelni. A füstgázok a (D) vízcsövek között föl­emelkednek, azután az (M) túlhevítő csö­vek áramlanak és fölfelé a (G) gőz és víz­csövek között a rókatorokba vagy (R) kür­tőbe távoznak. A tüzelési gázok legnagyobb melege, az által, hogy a meleget fölvevő (D) vízcsö­vek egy részével érintkezésbe jutnak, csök­kentetik és az (M) túlhevítő csövek ily mó­don a gázok behatásának csökkentett hő­mérséklet mellett tétetnek ki, a mi tartós­ságukat növeli. Az által, hogy a túlhevítő vízcsövekből álló oldalfalakkal vétetik körül, gőzfejlesz­tőé czéljából további melegfölvétel éretik el és ezen alkalmas vasburkolat alkalmazá­sát teszi lehetővé, a mi különösen hajókon fölállított túlhevítőknél előnyös, de más vi­szonyok között is, ha tűzálló téglákból való vastag falakat nem lehet alkalmazni. Az 5., 6. és 7. ábrákban föltüntetett mó­dosítás az előbbitől abban különbözik, hogy a túlhevítő szekrények függélyesen és a velük összekötött túlhevítő csövek vízszin­tesen és a túlhevítő csövek (K) szekrényei a gőzfejlesztő mellső oldalán vannak elren­dezve. A kazánelemek megfelelően vannak elrendezve és a tüzelési ajtó a rézsútosan fekvő vízcsövek magasabban fekvő vége alatt van elrendezve, A 8. ábrán föltüntetett módosított alak az 5., 6. és 7. ábrákban föltüntetett alak­hoz hasonlít, kivéve abban, hogy itt a tü­zelés az 1. ábrán föltüntetett elrendezés­hez hasonlóan van elrendezve, hogy a fölső kazán alatt oldalról lehessen tüzelni. SZABADALMI IGÉNYEK. Gőzfejlesztővel kombinált, közvetlenül tü­zelt túlhevítő, az által jellemezve, hogy a túlhevítő, mely a főgőzvezeték által táplált gőzt veszi föl, a gőzfejlesztőnek egymással összekötött, csekély fűtőfö­lületet képező vízcsövei által úgy van burkolva, hogy ezen vízcsövek alsó sora a tüzelés szúró lángjaival szemben, a túlhevítőt nagymérvű fölhevítés ellen megvédi, mi mellett a vízcsövek oldalt elhelyezett sorai a meleg kisugárzását annyira megakadályozzák, hogy a túl­hevítőt körülzáró gőzfejlesztőt falazás helyett fémburkolattal is lehet körül­venni. (8 rajzlap melléklettel.) »AL1AS RÉ82VÉNYTAASA&Á0 NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*

Next

/
Thumbnails
Contents