31880. lajstromszámú szabadalom • Táplálóberendezés gőzkazánokhoz

Megjelent 1904. évi deczember h ó 30-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS B1880. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Táplálóberendezés gőzkazánokhoz. BENABD CHARLES MÉRNÖKKARI EZREDES MEUDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 junius hó 16-ika. Találmányom tárgya egy táplálóberende­zés gőzkazánokhoz, mely a levegő, víz és cisöppfolyÓ8 tüzelőanyag betáplálásának egy­idejű szabályozását engedi meg. A csatolt rajzon eme berendezés egy /'oganatosítási alakja van példaképen ábrá­zolva, nevezetesen az 1. ábra a berendezés általános elrendezési rajza, a 2. ábra pedig ugyauily elrendezési rajz két kazánból álló kazántelep esetére. A víz, levegő és tüzelőanyag hozzáveze­tését a több részből álló berendezés szabá­lyozza. Eme részek a következők : 1. az (1) motor, melyen át jut a kazán­ban fejlődött összes gőz az üzemmótorba, 2. az égést tápláló levegőt a (3) csövön a tüzelőtérbe hajtó ventilátor, 3. a kazánt az (5) csövön vízzel tápláló (4) szivattyú és 4. a tüzelést a (7) vezetéken át tüzelő­anyaggal tápláló (6) szivattyú, melyet ha csöppfolyós tüzelőanyag helyett gázt hasz­nálunk — egy ventilátor helyettesít. A (8) kazánban fejlődött gőz a (9) csövön megy az (1) motorba és ebből a (10) csövön át jut az üzemi mótor (11) főszelepéhez. Ez az (1) mótor hajtja a két szivattyút ós a ventilátort, az alkalmazott mechanikus áttevések áttevési viszonya egyszer s min­denkorra akként van megállapítva, hogy a betáplált levegő, tüzelőanyag és víz mennyi­sége a teljes elégés és elpárologtatás biz­tosítására alkalmas viszonyban legyen. Ha ez a viszony egyszer helyesen meg van szabva, az az (1) mótor fordulatszámától független, a mótor fordulatszáma csakis a termelt — száraz vagy túlhevített — víz­gőz mennyiségét szabja meg, vagyis a kazán teljesítménye (az óránként elpárologtatott víz mennyisége) csakis eme mótor és az üzemmótor fordulatszámától függ. A telje­sítménynek csupán a mótor szabályozója által meghatározott legnagyobb fordulat­szám szab határt, továbbá az a körülmény, hogy a sebesség növekedésével a táplálás­hoz szükséges munka aránytalanul nő. Mint mondottuk, az (1) mótor az üzemi motort tápláló gőzáramba az üzemi mótor elé van bekapcsolva. Ebből az következik, hogy a táplálás nem okoz gőzveszteséget, hanem csak az (1) mótor be- és kiömlő­nyílása között egy bizonyos (pl) nyomás­csökkenést. Ha tehát az üzemmótort (p) feszültséggel kívánjuk üzemben tartani, a kazánnyomásnak (pXpH-pl)-nek kell lennie. Tudjuk azonban, hogy ez a hőmennyiség,

Next

/
Thumbnails
Contents