31879. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

Megjelent 1904. évi deczember lió 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 81879. szárú. V/e/2. OSZTÁLY. Gőzkazán. BENABD CHARLES MÉRNÖKKARI EZREDES MEUDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 junius hó 16-ika. A találmány tárgya gyorsműködésű gőzkazán, melynél a víz elpárologtatására egy csőkígyó, úgynevezett csőnyaláb szolgál oly módon, hogy a vizet a csőnyaláb alsó végébe nyomás alatt vezetjük be, a gőzt pedig a csőnyaláb fölső végén vezetjük el. Eme gőzkazán egy foganatosítási alakja sematikusan a csatolt rajzon példaképen van ábrázolva, nevezetesen az 1—3. ábrán általános elrendezési rajzban, míg a 4—13. ábra a csőnyaláb részletrajza. A kazán tüzelése a gőzfejlesztő alatt van elrendezve, tüzelőanyag gyanánt csöppíolyós vagy gázalakú tüzelőanyagot használunk, de lehetne szilárd tüzelőanyagot is használni a nélkül, hogy ez a gőzfejlesztő szerkezetének módosításait követelné meg. Csöppfolyós tüzelőanyag használatánál első sorban a tüzelőanyagot kell teljesen elpárologtatni. Ebből a czélból az (1) szivattyú (lásd a 2. ábrát) a tüzelőanyagot a (2) csőnyalábba nyomja, mely körülbelül a víz elpárologtatására szolgáló (3) csőnyaláb közepén van elrendezve, hol a füstgázok hőmérséklete a tüzelőanyag elpárologtatására elégséges, de nem oly nagy, hogy ez elbomolhatnék és kokszolódhatnék. Ezakö| rülmény bizonyos tüzelőanyagok, például borszesz és könnyebb szénhydrogének használatánál szerepet nem játszik, azonban petróleum vagy ennél is nehezebb szénhydrogének elégetésénél igen fontos. | Maga a (3) csőnyaláb lehetőleg tömör i szerkezetű, a csőnyalábon pedig az égés| termények akként mennek át, hogy hőmér-i sékletük a legmélyebb ponttól a legmaga| sabb pontig bizonyos szigorúan meghatáro-i zott módon változzék, mikor is kísérleti | úton könnyen megállapíthatjuk azt az övet, hol a (2) csőnyalábot el kell helyezni, ha a tüzelőanyagot bomlás veszélye nélkül akarjuk lepárolni. A tüzelőanyagot tehát gőz alakjában vezetjük a tüzelőtérbe. Ezt a tüzelőteret legalább három, koncentrikus (4 5 és 6) henger képezi, ezek közül a legbelső (4) henger, illetve tölcsér nem oxydálódó, tűzálló fémből (nikkelből vagy hasonló fémből) készül és a tulajdonképeni tüzelőteret képezi. Az égést tápláló levegőt a (7) ventilátor nyomja a külső, burkolatot képező és vékony bádogból szögecselt (6) hengerbe, a (6) és (5) henger között lévő gyűrűalakú térben emelkedik föl, azután az (5) és (4) henger között lévő gyűrűalakú térben mozog lefelé és a most jelzett tekervényes pályán áthaladva, föl-