31847. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű elektromos telep

- 2 -A leírt elemben nem lépnekföl nagyobbhelyi reakciók, mint az eddig használt legjobb más elemekben. Hogy nedves elemeknél a zinket amalga­mozó kéneső mindig a zink fölületén marad­jon, a negatív elektródát vászonnal burkol­juk, mely a folyadékot az elektródához engedi jutni, azonban a kénesőcsöppeknek vízszintes irányú mozgását meggátolja. Mikor a megfelelő áramerősséget egy elektródapár nem szolgáltatja, megfelelően csoportosított és egymással párhuzamosan vagy koncentrikusan elrendezett elektróda­párokat is alkalmazhatunk, így például több ugyanabban a tartályban elhelyezett elek­tródapárt a 2. ábra szerint kapcsolhatunk egymással lánczolatosan. A fából vagy más hasonló anyagból ké­szült, tömített (H) tartály két oldalfalán és fenekén hornyok vannak kiképezve, melyekbe a következő lemezeket lehet bedugui. A tar­tály balvégén (2. ábra) az első horonyba egy (I) amalgamozott zinklemezt, a követ­kező horonyba egy lyukacsos porczellánból vagy más hasonló anyagból készült (K) lemezt és egy ettől bizonyos távolságban levő, áttört (M) ólomlemezt, mely két lemez között levő hézagot elektrolytos úton le­csapott és a két lemezzel összefüggő (L) ólomszuperoxidréteg tölti ki. Bizonyos távol­ságban eme horonytól, a következő horony­ban egy tömör (N) ólomlemez és ezzel érintkező amalgamozott (I) zinklemez van elhelyezve, ezután pedig a következő hor­nyokban váltakozva a második és harmadik hornyokban elhelyezett lemezcsoportokhoz hasonló lemezcsoportok foglalnak helyet, míg az utolsó jobboldali horonyban egy (M) ólomlemezt tartalmazó lemezcsoport van bedugva. A lyukacsos porczellánlemez és a zinklemez által határolt (0) rekeszek alu­miniumtriszulfát vagy más hasonló savanyú szulfát túltelített oldatával, a két (M) és (N) ólomlemez által határolt (P) rekeszek pe­dig kénsavval megsavanyított vízzel vannak megtöltve, úgy hogy a két folyadék egy­mással ne közlekedhessék. A telepet az első zink- és az utolsó ólom­elekti ódától kiinduló vezetéken át zárjuk. Ha a két folyadékot föl akarjuk szívatni, hogy ily módon száraz telepet állítsunk elő, ugyanúgy járunk el, mint azt előbb egy elem esetére leírtuk. A tartály maga nyitott vagy zárt lehet, mely esetben gázelvezető nyílásról van gon­doskodva. A negatív elektródát képező zinket elő­nyösen lehet zink és alkálifém, pl. nátrium vagy kálium ötvözetével helyettesíteni, mert ily ötvözet alkalmazása esetében a telep feszültsége jóval nagyobb fog lenni, mint az eddig ismert legjobb telepeké, míg a megfelelő töménységű triszulfátoldat alkal­mazása következtében a helyi hatások nagy mértékben kisebbíthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nagyfeszültségű telepekhez egy elem, az által jellemezve, hogy a nagy fölü­letű, áttört, nedves elem esetében vászon­nal burkolt, amalgamozott zinkelektróda aluminiumtriszulfát telített, esetleg kén­savval, cellulozeval, kocsonyás kovasav­val vagy más hasonló anyaggal szilárddá tett oldatába merül, eme telített oldat pedig egy üvegedénybe töltött, esetleg iners czellulozával, kocsonyás kovasavval vagy aluminiumhydroxiddal vagy más anyaggal fölszívatott, kénsavval meg­savanyított vízben elhelyezett oly tar­tályba merül, melyet egy lyukacsos dia­fragma, egy áttört, könnyű ólomedény és a kettő között levő közt kitöltő, elektroly­tos úton lecsapott ólomszuperoxid képez, mely telepnél az áram elvezetésére szol­gáló sarkszorítók a zinkbe és ólomba vaunak becsavarva és autimónólom-for­rasszal megerősítve. 2. Az 1. alatt védett elemből alkotott telep, az által jellemezve, hogy egy közös tartályt egyes közfalak osztanak egy­mástól tömítve elzárt rekeszekre, mely közfalak közül az elsőt egy amalgamozott zinklemez, az utolsót pedig egy lyukacsos porcellán vagy hasonló lemez, egy áttört ólomlemez és a kettő között elrendezett, elektrolytos úton lecsapott ólomszuper-

Next

/
Thumbnails
Contents