31837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák kinyerésére szennyvizekből

— 2 — nikus, nitrogéntartalmú anyagok szintén szolgáltatnak ammoniákot. Hogy a füstgázok előállítására szükséges drága tüzelőanyagot megtakarítsuk, leghe­lyesebb a szennyvizek megelőző derítésénél nyert iszapot égetni el e czélra, mely, mi­után főkép organikus anyagokból áll, alkal­mas kezelés (víztelenítés) után éghető anyaggá lesz. Miután ezen iszap igen sok nitrogént tartalmaz és elégetése alkalmával szintén ammoniákot szolgáltat, ezért fölhasz­nálásával egyrészt a kinyert ammóniák­mennyiség tetemesen nagyobbodik, másrészt pedig a legegyszerűbb és legolcsóbb mód létesül arra, hogy ezen, a szennyvizek derí­tésénél nagy mennyiségekben fölhalmozódó kényelmetlen iszapot hasznot hajtó értéke­sítés mellett megsemmisítsük. A jelen eljárás előnye a bevezetésben említett ismert eljárással szemben egyrészt a nagyobb mennyiségű ammóniák kinyeré­sében, másrészt azon egyszerűségben áll, mellyel a használat közben eltömődő szűrő­rétegek, illetőleg szűrők minden időveszte­ség nélkül tisztíthatók és újból abszorbeálásra képessé tehetők, végre abban, hogy az el­járás segélyével a szennyvizekben foglalt és a szűrő pórusait betömő, rothadásra képes és az egészségre ártalmas lebegő anyagok is a lehető legmegbízhatóbb módon megsem­misíthetők. Igen lényeges továbbá azon kö­rülmény, hogy a városi hatóságoknak oly nagy gondokat okozó iszap a legegyszerűbb módon és hasznot hajtóan értékesíttetik, miután ennek elégetése által egyrészt am­moniáktartalmú gázokat, másrészt pedig meglehetős nagy trágyázó képességű hamut nyerünk, és pedig mindkettőt ezen kellemet­len hulladéktermékek teljes megsemmisítése mellett. A mellékelt rajz 1. ábráján egy a fönt leírt eljárás foganatosítására alkalmas készü­lék van függélyes metszetben bemutatva, míg a 2. ábra több ilyen készülék kapcso­latát tünteti föl. A koksz-, salak- vagy hasonló anyagú (b) rétegekkel megtöltött és minden oldalon zárt (a) tartályban egy vagy több perforált (c) csővezeték van oly módon elrendezve, hogy az ezeken keresztül áramló és vala­mely (m) tűzhelyről fölszálló gázok ezen koksz- vagy más anyagú rétegeken keresz­tül vonulni kénytelenek, hogy azután az (a) tartály (d) süvegéhez csatlakozó és czél­szerűen egy (f) exhaustorral fölszerelt (g) csővezetéken keresztül elvezettessenek, ille­tőleg az ammóniák abszorbeálására alkalmas tetszőleges szerkezethez vezettessenek. Az (o) tolókák vagy hasonló záró szerkezetek segélyével elzárható (j) szennyvízbevezető nyílásokon át az (a) tartályt a forró gázok bevezető nyílásainak zárva tartása mellett, megtöltjük a szennyvizekkel. A szennyvizek egyenletes szétoszlatására a koksz- vagy egyéb anyagú rétegek fönt egy (z) szitával vannak elzárva. A szennyvizeket az (a) tar­tályban bizonyos ideig állni hagyjuk, mire a (k) tolóka megnyitása után elvezetjük azokat és a tartányt még egyszer vagy j többször újra megtöltjük a szennyvizekkel; azután a szennyvizek beömlését beszüntet­jük és a szűrőrétegeken a forró gázokat engedjük keresztül áramlani, melyeket az (f) exhaustor közvetítésével a rajzon föl nem tüntetett abszorbció berendezéshez ve­zetünk. Nagy mennyiségű szennyvizeknél több ilyen (a) tartályt rendezünk el a mellékelt rajz 2. ábráján látható módon és pedig úgy, hogy mialatt e tartályok közül egy vagy több a szennyvizekkel van megtöltve, a többi, időközben kiürített tartályba a füst­gázokat vezetjük be. Ennek lehetővé tételére az egyes tartályok (c) csővezetékei egy az (m) tűzhelyhez vezető közös (1) csővezeték­kel vannak összekötve és (n) tolókákkal vannak ellátva. A 2. ábrán töltíintetett hely­zetben a középső tartály szennj vízzel van megtöltve, míg a két másik tartályba a szennyvízbeömlés beszüntetése után a füst­gázokat vezetjük. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás szennyvizekből az ammóniák kinye­résére, azáltal jellemezve, hogy a szenny­vizeket előzetes derítés után bizonyos ideig, zárt tartályokban elhelyezett koksz-, salak- vagy más anyagú szűrőrétegeken

Next

/
Thumbnails
Contents