31825. lajstromszámú szabadalom • Palaczkzár
— 2 — palaczk nyakának pereme által képezett gyűrűben szabadon mozoghatnak és kis rázás után okvetlenül e gyűrű legmélyebb helyeit foglalják el és egyszerre sohasem foglalhatják el ismét (b) mélyedéseket, hanem egyik vagy kettő egyszerre mindig meg fogják akadályozni a palaczkzárnak a palaczktól való eltávolítását. Hogy a folyadékot hermetice a küllevegőtől elzárjuk, a nyak és a zár közti részt masztixgyantával kitöltjük. Ily módon az ilyen zárral fölszerelt palaczknak tartalma csak úgy üríthető ki, ha a zárt összetörjük és ha hamisított folyadékkal akarjuk a palaczkot forgalomba hozni, hasonló utánzott zárt kell gyártani. Föntiekből kitűnik, hogy a kérdéses palaczkzár csak kiálló peremmel ellátott palaczkokra erősíthető, ellenkező esetben a palaczk nyakának a 4. és 5. ábrából látható alakot kell adni, vagyis apalaczknyak fölső részét szintén három homorú (e) gömbmélyedéssel látjuk el, melyek egymással (f) horony által vannak összekötve. A palaczkzár ráhelyezése föntebb leírt módon történik, a mikor a (c) golyócskák az (a) és (f) horony által képezett gyűrűben mozoghatnak. A másik foganatosítási alak (lásd 6., 7., 8., 9. ábrát) az előbb leírt zárhoz egész hasonló módon kiképezett részekkel és eljárással erősíttetik a palaczkhoz, azonban azon czélból, hogy a folyadékot a zár öszszetörése nélkül kiüríthessük, de hogy a palaczknak újból való megtöltését mégis meggátolhassuk, a fönt leírt zár még más részekkel van kiegészítve. Legfölül egy S-alakúan kiképezett toldat van, melynek két benyúló (g gl) válaszfala a palaczkzár nyílását »/i részben elzárja. Ehhez csatlakozik egy csonkakúpalakúan kiképezett (i) rész, mely (h) hengeres részbe megy át. Ezen (i) csonkakúp oldalfala, azaz alkotója a vertikális síkkal legczélszerűbben 45°-nyi szöget képez és belül (k kl) kiemelkedésekkel van ellátva, melyek kívülről mint bemélyedések tűnnek föl azon czélból, hogy a bent lévő (1) üveggolyó a kúp fölső nyílását teljesen el ne zárhassa. Belül van még (1) golyón kívül üvegből készített (m) úszó is elhelyezve, mely a (h) hengeres részben négy kiálló (n nl n2 n3) bordájával vezettetik és alsó kiálló csiszolt j (o) munkalécczel a palaczknak fölső, szin| tén kicsiszolt szélére támaszkodik, miáltal ' a folyadék az (m) úszó saját, valamint a ránehezedő (1) golyó súlyánál fogva teljesen el van zárva, mi még tökéletesebbé tehető egy gummigyűrűnek az (m) úszó és a palaczk széle közé való helyezése által. A most leírt palaczkzárnak működése következő: Ha a palaczkot fölfordítjuk, (1) golyó (k k1 ) bordákra támaszkodik, ennélfogva (m) úszó is a palaczk szájától távozik és a folyadék (n) és (k k1 ) bordák által alkotott részekben kiömölhetik. A palaczknak újból való megtöltését megkísérelve, a palaczknak számtalan helyzetet adhatunk, de mindezeknél föllépő tünemények következő négy eset által megvilágíthatok. a) A palaczkot függélyes helyzetben tartva, (m) úszó a saját, valamint a ránehezedő (1) golyó súlyánál fogva a palaczk száját teljesen elzárja. b) A palaczkot akként tartva, hogy tengelye vízszintes legyen (1) golyó (i) csonkakúp lejtős fala miatt (m) úszónak helyéből való kimozdulását nem engedi meg, tehát a palaczk zárva marad. c) Ha a palaczkot szájával lefelé úgy tartjuk, hogy tengelye a vízszintessel (45°) szöget képezzen vagy ennél valamivel nagyobbat, az (i) csonkakúp lejtője vízszintes helyzetbe jő, tehát (1) golyó helyéből kimozdulva, (m) úszó távozását is megengedi. Föltéve, hogy most akár magasabb helyen álló folyadékkal megtöltött tartányból akar más külső nyomással akarnók a palaczkot újból megtölteni, ez hiába való kísérlet lesz, mihelyt (m) úszó a folyadékkal érintkezik, emelkedni kezd és megelőzve a folyadék fölszinét, a palaczk szájára támaszkodik, annal nagyobb erővel, minél nagyobb nyomással akarjuk a folyadékot leszorítani. d) A palaczkot teljesen fölfordítva, fönti
