31819. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú mágnes

Megjelent LW04:. évi deczember hó 20-án. MAGV SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS fii819. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Egyfázisú mágnes. MAGYAR SCHUCKERT-MŰVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 21-ike. Egyfázisú mágnesek nagyobbára azon kelletlen tulajdonsággal bírnak, hogy be­kapcsolt állapotban erős zajt csinálnak. A jelen találmány czélja már most oly egyfázisú mágnest teremteni, mely ezen hibává' nem bír. Lj ágnesnek megszerkesztésére azon megfigyelés vezetett, hogy az egyfázisú mágnesek nem okoznak zajt, ha fegyverze­tük vonzott állapotban nem fekszik valamely szilárd szerkezeti részhez; ellenkező eset­ben a fölfekvési nyomás az áramerősséggel változva oly hangot idéz elő, melynek rez­gési száma a váltakozás számának felel meg. Ha azt akarjuk, hogy a fegyverzet vonzott állapotban ne illeszkedjék valamely szilárd EP akkor a fegyverzetet a készüléknek mindi. atárolt lökettel bíró szerkezeti ré­szétől teljesen el kell különíteni ; továbbá arra kell ügyelnünk, hogy a mágnes erő­vonalai ne legyenek zárva, mivel a vonzott fegyverzetnek vagy magnak teljesen szaba­don kell lengenie anélkül, hogy az erő­vonala irányában való mozgása a legkisebb +ékben is meg volna akadályozva. 'iellékelt rajzban a jelen találmány szerin szerkesztett mágnes néhány foga­natosítási alakban sematikusan van föltün­tetve. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett fogana­tosítási alak egy átkapcsoló kontaktus mű­ködtetésére szolgál, a miért is a (b) cséve által vonzott (a) magnak a (c) emeltyűvel nem szabad szilárdan összekötve lennie, mivel máskülönben a (c és d) részek között változó nyomás lép föl, mely az elkerülendő, kelletlen zajt okozza. Az 1. ábra a mágnest bekapcsolt, a 2. ábra kikapcsolt állapotban láttatja. Az első esetben a (c) emeltyűre támaszkodó (a) mag­saját súlyával győzi le az (f) rúgó hatását úgy, hogy a (c és e) részek között kontak­tus létesíttetik. Ha az áramkör záratik (2. ábra), akkor a (c) emeltyű az (f) rúgó hatása alatt a fölső (d) kontaktushoz nyoma­tik, míg az (a) mag a (c) emeltyű fölött szabad lebegésben tartatik, a mikor is a magot legfeljebb oldalas eltolódás ellenében szabad vezetni. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál két (bl, b2) cséve és egy patkóalakú (a) mag van alkalmazva. A 4. ábrában látható foganatosítási alak­nál a (h) tengelyre az ellipsisalakú (i) vas-

Next

/
Thumbnails
Contents