31814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék füstgázok szénsavtartalmának meghatározására

fúrata oly módon van készítve, hogy a (d) és (f) csapok a reakciótérnek a tüzeléssel és a (g) ejektorral való összekötését egyidejűleg nyitják, míg ugyanezen időben az (e) csap a (k) barométerhez vezető vezetéket a reakciótértől elzárja. Ezen utóbbi elrendezés azon czéllal bír, hogy egy folyamat lefolyása alatt a rakciótérben föllépő összes nyomásváltozások jelzése kiküszöböltessék, más szóval, hogy lehetővé tétessék, miszerint a barométer csak azon nyomást jelezze, mely a füstgázokban lévő szénsav abszorbeálásak befejezése után a reakciótérben uralkodik. Ugyanezen czélt egy megfelelően mozgatott szeleprendszer vagy tolattyús vezérmű segélyével is elérhetjük, miért is a rajzon föltüntetett csaprendszer csak példa gyanánt tekintendő. Hogy a füstgázok szénsavtartalmának mindenkori értékét racionális módon határozhassuk meg, czélszerű a tüzelés gázterével való összeköttetést a rajzon világosan látható módon létesíteni. A megfelelő széles (h) csővezeték az (i) szűrőn át az első füstcsatornát a kéménnyel köti össze, miáltal ezen (h) vezetékben egy folytonos gázáramot állítunk elő. Ezen csővezetéktől, a szűrő mögé csatlakozva, egy megvékonyított (1) elágazás vezet a készülék reakcióterébe és tovább a (g) ejektorhoz. Ezen elrendezés azon czéllal bír, hogy a tüzelésből minden analyzisnél frissen előállított gázt vezessünk el és hogy a készülék előtt lévő csővezetéket, melyben az analyzis tartama alatt egy meghatározott gázmennyiség áll meg, kiürítsük. Ezen föltételnek, a készüléknek a füstcsatornával lehető rövid és szűk vezeték segélyével való összekötése által felelhetnénk meg. Ha azonban az öszszekötést ily módon közvetlenül a füstcsatornákkal létesítenők, akkor a szűk vezeték igen gyorsan repülő hamuval és korommal telnék meg és a készülék működése zavartatnék. Ezen elmaradhatat'an hátrányt egészen kiküszöböljük és a gázanalyzisnak lényeges fáziseltolódás és a szívókészülék túlságos méretezése nélkül való foganatosítását az által tesszük lehetővé, hogy egy széles (h) vezetékben egy már tisztított gáz folytonos áramát állítjuk elő, mely csőből a szükséges mennyiséget egy rövid és szűk (1) vezeték segélyével vezetjük el a megvizsgálás czéljára. Hogy a kezelt gázoknak az (a) edényből való eltávolítását, továbbá a friss gázok bevezetését, az abszorbeálást és a nyomáscsökkenés jelzését folytonos folyamban önműködően végezzük, a (d e f) csapokat egy tetszés szerinti oly hajtóművel kötjük össze, mely ezen csapok csaptesteit, melyek a rajzon az érthetőség kedvéért egy közös tengellyel ellátva vannak föltüntetve, folytonosan lassan forgatja, miáltal az abszorbeáló teret fölváltva egyszer az (1) csővezetékkel és egyszer a (k) manométerrel kötjük össze. A forgássebességet oly módon határozzuk meg, hogy azon idő, mely alatt a csaptestek egy fél körülfordulatot végeznek, egy analyzis végzésére elegendő. Magától értetődik, hogy a (c) lapátos kereket ugyanazon hajtóművel hajthatjuk, mint a (d e f) csapokat. Abszorbeáló folyadék gyanánt czélszerű mészvizet vagy mésztejet alkalmazni, minthogy ezen reagens-szert igen könnyen tarthatjuk hosszabb használat részére a tökéletes telítési fokon, ha az (a) edénybe a telített folyadékon kívül még oltott meszet (mészhydrátot) vezetünk be fölös mennyiségben és ha arról gondoskodunk, hogy a tömeg folytonosan kevertessék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a füstgázok szénsavtartalmának meghatározására, a nyomáscsökkenésnek az abszorbeáló térben való mérése által, jellemezve az által, hogy a manométert csak az abszorbeálás megtörténte után kötjük össze az abszorbeáló térrel, míg a mérés további folyamatánál az abszorbeáló tértől elzárjuk, hogy a manométer csak az abszorbeáló tér tekintetbe jövő nyomását jelezze. 2. Készülék az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve az által, hogy az abszorbeáló térnek a szívóberendezéssel és a manométerrel való