31801. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitikus áramiránykiválasztó
Megjelent 1904. év? tíeczember hó 20-án. MAGY. KIH SZABADALMI ÍMÉ^ H I VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 81801. szám. VH/g. OSZTÁLYElektrolytos áramiránykiválasztó. DR BÜTTNER MIKSA MÉRNÖK DEUTSCH-WILMERSDORFBAN. Bejelentésének napja 1904 junins hó 23-ika. Elsőbbsége 1903 augusztus 13-tól kezdődik. Oly elektrolytos áramirány kiválasztóknak, melyek egyik elektródája alumíniumból készül, általában az a hátrányuk, hogy magasabb hőmérsékletnél nem működnek. Ebben a tekintetben igen sok függ az elektrolytól. Az eddig ismertté vált elektrolytok közül a 110740. számú németbirodalmi szabadalom- j ban leírt ammoniumcarbonat-oldat vált be leginkább, minthogy az ily oldattal töltött áramiránykiválasztók még 50° C. hőmérsékletnél is működnek, de hátránya a jelzett oldatnak az. hogy az ammoniumbicarbonat (különösen magasabb hőmérsékletnél) az oldatból elszáll és hogy azt állandóan pótolni kell. Ezt a hátrányt elkerülhetjük, ha ammoniákot tartalmazó vagy nem tartalmazó savanyú foszforsav oldatot használunk, de ekkor nem lehet a különben igen alkalmas vasanodát használni, mert a vasat kísérleteim szerint az elektrolyt erősen megmarja. Időmultával a kétbasisos foszforsavasammoniuin (melynek alkalmazása a 139837. számú német bizodalmi szabadalomból ismert) a vasat ugyancsak erősen megmarja, ezenkívül az áramelzáró hatása is csekély. Úgy találtam, hogy a bórsavasammonium erre a czélra igen jól használható, az ily oldattal töltött ezella még 60°-nál is működik és a bórsavasammonium az oldószerből el nem száll. Az ammoniumot és bórsavat nem kell föltétlenül aequivalens súlyokban alkalmazni, ellenkezőleg, az egyik vagy másik anyag fölöslegben is alkalmazható. így például az elektrolyt összetétele a következő lehet: 10 kg. víz, 500 g. kristályos bórsav, 1. kg. 0910 fajsúlyú ammoniákvíz. Ezzel az oldattal töltött aluminiumczellákat teljesen azonos viszonyok között hasonlítottam össze a 139837. számú német birodalmi szabadalom szerint szerkesztett (tehát telített kétbázisos foszforsavas ammónium oldatba merülő zinkaluminiumelektrodákkal bíró), továbbá a föntebb jelzett oldattal töltött, aluminiumelektrodás czellákkal és azt tapasztaltam hogy: 1. azonos elektrodaanyag esetében az átment áramerősség kisebb, a czellák sarok feszültsége nagyobb, ha azok bórsavasammoniummal vannak töltve, mintha foszforsavas ammoniummal vannak töltve, míg azonos elektrolyt esetében az átment áramerősség kisebb, a sarokfeszültség nagyobb alumínium elektródák esetében, mint zinkaluminium elektródák esetében.
