31797. lajstromszámú szabadalom • Malátacsiráztató készülék
vannak elrendezve és a szövet két szélén alkalmazott (2) hajtólánczokkal vannak öszszekötve. Ezen keresztmerevítések arra szolgálnak, hogy a sodronyszövet kihajlását megakadályozzák és e czélra a merevítések megfelelő távolságokban elrendezett (11) hosszsineken vannak vezetve, melyek a sodronyszövetek szélességében haladó (12) kereszttartókon vannak ágyazva; a (12) kereszttartók függélyes (13) oszlopokon vannak megerősítve. Habár a (10) keresztrudak vagy sodronyok a (11) hosszsíneken csúsznak, a súrlódás az aránylag kis fölfekvő fölület foly- j tán mégis igen csekély, különösen ha a sínek idomvasból készíttetnek. A (11) idomvassínek helyett sima, kerek vagy vezetőgörgőkkel ellátott etapok is alkalmazhatók. Mindegyik végtelen szalag azon helyénél, hol a fölső ág fölülről alulra kerül, oly berendezés van elrendezve, mely a fölső ágról leeső anyagot lazítja és forgatja, mielőtt az anyag a következő alsó szitára kerül. Ezen berendezés a szita egész szélességében elrendezett és gereblyét képező (14) karokból áll, melyek a keresztirányú (15) tengelyen hosszirányban beállíthatók és rögzíthetők, azonban a tengely forgását követik. Ezen (15) tengely czélszerűen 1 négyszögletes keresztmetszettel bír, míg a (14) karok megfelelően kkórezett (16) agyak segélyével vannak a tengelyre föltolva. Az összes (15) tengelyeket, melyek ! oldalt (17) csapágyakban forognak, a szalagok hajtószerkezetéről hajtott (18) közlő mű, (19) forgattyú, (20) hajtórúd, (21) ös> szekötő tag és (22) emeltyűkarok gyors lengő mozgásba hozzák, miáltal a (14) karok a végtelen szalagtól gyorsan elmozgattatnak és hozzá ismét gyorsan közelíttetnek. E mellett a szalagról leeső anyag erősen föllazíttatik és megforgattatik, mielőtt még a legközelebbi alsó szalagra kerülne. Hogy azonban a lazítás és forgatás alatt az anyag oldalt való leesése és kiröpítése megakadályoztassák és az anyag a következő alsó szitaszövetre vezettessék, e helyen egy oldalfalakkal és ferde fenékkel ellátott (23) fölfogó vályú van elrendezve, mely a (3) oldalfőtartókon van megerősítve és az alsó szélénél kiálló, bőrből, nemezből vagy hasonlóból készített rugalmas (24) tömítő rész segélyével a szalag fölső felületére fekszik föl. Ezen vályú mozgathatóan is ágyazható, úgy hogy a vályú az előtte mozgó (10) keresztmerevítések, illetve sodronyok által kis rázómozgást kap, hogy a vályú fenekén ne maradjon anyag fekve. Hogy a szalag két'hosszoldalán az anyagnak oldalt való leesését is megakadályozzuk, e helyeken helytálló, czélszerűen a (13) oszlopokon megerősített (25) zárólemezek vannak elrendezve, melyek alsó széle, hasonlóan a (23) vályúkhoz, rugalmas (26) tömítő szalaggal van ellátva, mely a mozgó szalaghoz hozzáfekszik. A készülék a következőképen működik: Ha a készüléket üzembe helyeztük, egy a rajzon föl nem tüntetett beöntőtölcséren át a csiráztatandó anyagot (áztatott árpát) a legfölső szitára engedjük folyni. Minthogy ezen szita e mellett egyenletes sebességgel mozog, az anyag egyenletesen szétosztva kerül a szalagra. Ha a legfölső szitaszövet teljesen megtelt anyaggal, akkor a készüléket megállítjuk. Erre az anyagot bizonyos időn át, például egy napig a szitán fekve hagyjuk. A következő napon a készüléket ismét üzembe hozzuk, mi mellett azon mértékben, a mint az anyag az egyik oldalon a legfölső szitára kerül, a már egy napig csiráztatott anyag a másik oldalon a szitáról leesik. A leeső anyagot a rázómozgásban lévő (14) gereblyék föllazítják és az anyag eire az ezen oldalon lévő (23) vályúba folyik, mely a befogadott anyagot a következő alsó szitaszövetre vezeti. Ha utóbbi az előzőleg egy napig a fölötte lévő szitán csiráztatott anyaggal teljesen megtelt, akkor a készüléket megállítjuk és az anyagot egy napig ismét csírázni hagyjuk. Ezen eljárást a végtelen szalagok számának megfelelő számban megismételjük. A legutolsó folyamatnál a megért anyag, illetve a készre maiátázott árpa a legalsó szitáról leesik.
