31743. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomórudak előállítására

- é -tyükkel a (112) tekercsrúgó (24. ábra) ál­tal van összekötve. Az emelővel a (113) kar mereven van összekötve. A (106 107) emeltyűket a (104) karhoz való rendes hely­zetükben (16. ábra) a (114) rúgó tartja, melynek egyik vége a (104) karral és má­sik vége a (107) emeltyűnek a (104) kar fölött kiálló részével van összekötve. A (107) emeltyűnek ezen fölül kiálló része a (115) antifrikciós görgőt tartja. Az (m) matricák (20. ábra) (116) bevágásokkal bír­nak, melyek az emelő (111) bordájával ho­zatnak kapcsolatba. Az emelő időközönként fölemelkedik és a 14., 15., 19. és 21. áb­rákban rajzolt helyzetet foglalja el, mely helyzetekben az emelő által magával vitt matricák az emelőtől egy vezetékbe moz­gattatnak, mely a matricákat a különvá­lasztóhoz vezeti. Ha az emelő fölemelke­dik, akkor a (115) görgő a helytálló (117) vezetőfölületen gördül és a (106 107) emel­tyűket függélyes helyzet elfoglalására kényszeríti. Egyidejűleg a (113) kar a (118) görgővel jön érintkezésbe (19. ábra), mely helytálló csapon ül. A (108) alaplemez most függélyes helyzet elfoglalására kényszerít­tetik és az alaplemez a matricát a (119) csatornával vagy vezetékkel (26. és 30. áb' rák) egy vonalba hozza, mely a kiöntött szedés elkülönítőjéhez vezet. A (119) csa­torna (120) bordával bír, mely megfelel az emelő (111) bordájának. Ha az emelő legfölső helyzetében van, akkor a matricák az emelőtől a (119) csa­tornába mozgattatnak, és pedig a (121) tolórúd által (21. és 23. ábrák). Utóbbi a (122) szánon ül, mely a rögzített (123) kar­ban kiképezett pályában mozog. A (122) szánt a (124) csuklós tag és a (125) kar mozgatja. A (125) kar a (126) lengő ten­gelyen (4. ábra) ül, melyet a (127) kar időnként lenget, a mennyiben ezen kar gör­gője az (e) tengelyen ülő (128) tárcsa görbe fölületén fut. A (104) emelőkart a (129) rúgós kar működteti, mely a (104) kart a (130) görgős emeltyűvel köti össze. Ezen (130) emeltyű (131) görgője az (e) tenge­lyen ülő (132) görbetárcsán ül (2., 4. és 19. ábra). A gépben mindenütt rugók al­kalmaztatnak, a hol a vezetőgörgőket a hozzájuk tartozó vezetőfölületekkel érint­kezésben kell tartani. Ha a matricasor az emelőről a (119) csa­tornába tolatott, akkor a matricákat két (133) rúgós kilincs (25—27. ábrák) szorítja egymáshoz és a (134) fölfekvéshez, mely a csatorna belső végén van elrendezve. A (133) kilincsek a csatorna fölött és alatt, a (135) szánon vannak megerősítve. A (133) kilincsek (136) toldattal bírnak, melyek (137) tokokhoz fekszenek; utóbbiak a(135) szánon vannak elrendezve és a kilincsek befelé való mozgását határolják. A (133) kilincsek továbbá 90° alatt álló (138) tol­datokkal is bírnak, melyekhez (139) rugók fekszenek hozzá, melyek a kilincseket a csatornába szorítják. Magától értetődik, hogy a kilincseket a matricáknak a csator­nába való betolására egymástól könnyen el­távolíthatjuk. A (135) szánnal a (140) fo­gasrúd (2. ábra) van összekötve, mely a (141) fogasívvel (2. és 25. ábra) áll kap­csolatban. Ezen fogasív a (142) fogasívvel van összekötve, mely a (143) fogasrúdba kapaszkodik. A (143) fogasrúd a helytálló (144) vezetékben csúszik. A (143) fogasrúd rendesen baloldali helyzetében van tartva, és pedig a (145) rúgó által, úgy hogy a (133) kilincsek ennekfolytán mindenkor joboldal felé igyekszenek mozogni. Ha a (121) tolórúd jobboldal felé mozog, hogy a különválasztó a (119) csatornába egy ma­triczasort helyezzen be, akkor a (146) da­rab a (143) szánnal kapcsolatba jön és a (133) kilincseket hátra a (119) csatornába behelyezett matricasor mögé szorítja. Ha a (121) tolórúd visszamozog, akkor a (145) rúgó a (133) kilincseket jobboldal felé moz­gatja és a matricasort a (134) ütközőhöz szorítja. A (133) kilincsek ezután rúgónyo­mást fejtenek ki a matricasorra és utób­bit a (134) ütközőhöz szorítják. A sor ily módon az ütközőhöz fekszik, kivéve azon közöket, a mikor a matrica a sortól az el­kiilönítőhöz mozog. Ezen időközökben a (133) kilincseknek a sorra kifejtett nyo­mása csökken, mint az a következőkben le van írva.

Next

/
Thumbnails
Contents