31734. lajstromszámú szabadalom • Újítások ágypamlagokon
utóbbiak az állványzatnak oldalsó részeinél, a (b) főtengely közelében vannak elrendezve. A 2. ábra nagyobb léptékben mutatja be az állványzatnak két oldalánál részarányosán elrendezett s a szükséges mozgásokat lehetővé tevő szerkezetet, melynek egyes részei a bútordarabnak pamlag gyanánt való beállításának megfelelő helyzetüknél telt, míg ágynak megfelelő állásuknál pontozott vonalakkal vannak föltüntetve. Az állványzatnak oldalrészeihez erősített (k) ágyazatlemez az ülés (b) forgásesapjának befogadására rendelt ágyazattal, valamint egy (1) kulisszával van készítve. A (b) forgás- ] csap egy (m) sínhez s ez utóbbi az üléshez van erősítve. Az (m) sín és a (k) ágyazatlemez között tér vau fönthagyva a (b) csapra föltolt s ezen elforgatható (n) emeltyűkar számára. Az (m) sín továbbá (o) szemölccsel vagy foggal van ellátva, mely a vele kapcsolatban álló ülésnek kibillentésénél belekapaszkodik az (n) emeltyűkarnak (p) toldatába s az előbbit magával viszi, illetőleg fölemeli. A fejrészhez egy (i) csappal fölszerelt (q) sín van erősítve. Ez (i) csap közvetítésével az (1) kulisszákban vezettetik s egyszesmind az (n) emeltyűkarra fekszik. A (q) sínen továbbá egy (s) ütköző foglal helyet. Ha most már az ülés az (m) sínnel együtt a 2. ábrán nyíllal megjelölt irányban mozgattatik, vagyis kiemeltetik, akkor az (o) szemölcs belekapaszkodik a (p) toldatba, azonban csak akkor, ha már az ülés a háttámasszal együtt legmagasabb állását csaknem elérte, erre az (n) emeltyűkar fölfelé billentetik s ez viszont megragadja és emeli az (i) csapot s evvel együtt a fejrésznek mellső részét, miközben a csap az (1) kuliszszába vezettetik. A mozgásnak további folytatásánál az (s) ütköző jön érintkezésbe az (n) emeltyűkarnak (t) orrával, úgy hogy a (q) sín, illetőleg a fejrész, mely hátsó részénél mindaddig a (h) támaszra nehezkedett (1. ábra), szintén menesztetik és fölemeltetik. Ez azonban már csakis akkor történik, t ' \ midőn az ülés, valamint a háttámasz a (b) tengely fölött ennek külső oldalához billent, minek következtében előáll a bevezetésben említett kiegyensúlyozás. A részeknek pontozva megrajzolt végállásából az is jól kivehető, hogy mily módon történik a fölemelt fejrésznek e helyzetben való fogvatartása. Az ágynak pamlaggá történő átállításáná a föntebb előadott munkafolyamat fordított sorrendben megy végbe, miközben a súlykiegyenlítésre vonatkozólag ugyanazok az előnyök éretnek el. SZABADALMI IGÉNY. Újítások ágypamlagokon, jellemezve azáltal, hogy a fejrész nincs az üléssel köz vetetlenül összekapcsolva, hanem csapok közvetítésével kulisszákban nyugszik és a pamlagnak ágygyá történő átállításánál az (n) közvetítő tagok segélyével emeltetik föl, azután pedig állásában (s) ütközők közreműködésével tartatik meg, továbbá jellemezve azon elrendezés által, hogy az ülésnek (o) fogai vagy szemölcsei az (n) közvetítő tagokra csakis az ülés mozgásának folyamata alatt hatnak, abból a czélból, hogy az átállításoknál csupán az ülés és a háttámasz fölemelése váljék szükségessé, később pedig, az átállításnak további szakaszánál, az említett részek és a fejrész egymást lehetőleg kiegyensúlyozzák. (2 rajzlap melléklettel.) P*iX*6 RÉ82VÉN*" AH8A8Á3 NYUiTOÁj. BUOWtPTe*
