31697. lajstromszámú szabadalom • Újítások létrás épületállványokon

Égy másik újítás az állvány kousoljára 1 vonatkozik és ezek szerelésének megköny­nyítésát és biztonságának fokozását czé­lozza. Az eddigi létrás állványoknál a konsolok két egymással mereven összekötött rúdból állanak, melyek közül az egyik, hosszabbik rúd a létrának az épület felé fordított ol­dalfája felől vízszintes helyzetben az oldal­fák fúratain van átdugva és külső végén egy csavaranyával biztosítva, míg a rövi­debb, támtartóként szolgáló rúd a létrának az épület felé fordított oldalfájához vau erősítve.7 Az ekként szerkesztett konsolok azon hátránnyal bírnak, hogy azokat, mivel a létra és az épületfal közötti távolság ren­desen kisebb a hosszabbik rúd hosszánál, a létrák fölállítása előtt kell a létrákra sze­relni és így az amúgy is nehéz létrákat a konsolokkal együtt kell fölállítani. A létrák fölállítása után pedig a konsolokat már nem lehet helyükből elmozgatni, ill. azoknak a földtől való távolságát módosítani. Ezenkívül az ily konsolok nem is feleltek meg eléggé a biztonság követelményeinek, mivel a víz­szintes rúd külső végére csavarolt csavar­anya az állványnak elkerülhetlen rázkódta­tásai következtében igen könnyen megla­zult. Ezen hátrányok elkerülése czéljából a konsolokat a jelen találmány szerint két külön darabból szerkesztjük és pedig a (4) rúdból (1. ábra) és a (8) támtartóból. A (4) rúd a létra külső oldalára jutó végén a (9) vastagítással, belső végén pedig a (10) fura­tokkal van ellátva, a (8) támtartó pedig egyik végén a derékszög alatt meghajlított (11) toldattal, másik végén ellenben a (12) füllel bír. Az ily módon szerkesztett konsolt akként szereljük a létrára, hogy a (4) rudat a (10) furatokkal ellátott végével a létra külső ol­dala felől a (9) vastagításig az oldalfák fú­ratain átdugjuk, belső végére a (8) támtar­tónak (12) fülét csúsztatjuk, ezután a (8) támtartónak (11) toldatát a létra belső ol­dalfájának egyik furatába illesztjük és végül a (12) fület a (4) rúdról való lecsúszás elle­nében a (13) szöggel biztosítjuk mely utóbbi egy láncz segélyével a (12) fülhöz lehet kötve. A mint tehát látható, a találmány szerint szerkesztett konsol, bármily közel álljanak is a létrák az épületfaltól, a létrák fölállí­tása után is fölszerelhetők, bármikor igen könnyen levehetők és a szükség szerint alacsonyabbra vagy magasabbra helyezhetők. A (9) vastagítás továbbá kizárja, hogy a konsol, mint az eddigi csavaros szerkeze­teknél meglazuljon. A (4) rúd egyszersmint a létráknak ösz­szekötő rúdjaként is szolgálhat, a mint az a 3. ábrában jelezve is van. Egy további újítás azon szerkezetre vo­natkozik, mely hivatva van az állványt az épületfaltól a kellő távolságban megtartani, ill. az utcza félé való kibillenés ellenében biztosítani. Ezen czélra eddig egy az ablaktokba be­szorítandó szerkezetet hoztak javaslatba, mely egy csőből, egy ebbe lazán beillesz­tett csavarorsóból és egy ezen csavarorsóra rácsavarolt csavaranyából állt, melynek csa­varolása által a csavarorsó végével és az ezt befogadó csőnek vegével egy-egy fa­léczet szorítottak az ablaktoknak egyik és másik oldalához; az ily módon az ablaktok­ban rögzített faléczekhez a létrákat erősítet­ték hozzá. Ezen szerkezet azon hátránnyal bírt, hogy az említett cső és a csavarorsó közötti laza kapcsolat folytán ezen részek egymáshoz képest bizonyos mozgást végezhettek és így erősebb rázkódtatásoknál a csavaranya és ezzel együtt az egész szerkezet meglazult és a létrákat tartó faléczek helyükből köny­nyen "kicsúszhattak. Ezenkívül a faléczek a reájuk ható nyo­más alatt gyakran meg is repedtek. Ezen hátrányokat beszüntetendő, a jelen találmány szerint a következőkben leírt szo­rító szerkezetet alkalmazzuk. A (14) hüvelybe (5. ábra), mely a felező ponttól jobbra és balra ellenkező irányba menő belső csavarmenetekkel van ellátva, a két (15) csavarorsó van becsavarolva, melyek a (16) karmokkal ellátott, négyszög­letes harántmetszetű (17) toldatokban vég-

Next

/
Thumbnails
Contents