31691. lajstromszámú szabadalom • Csőkötegek útján összekötött kamarákkal bíró vízcsöves kazán

- 2 -vei egyenlő, vagyis annyi vizet vezetnek, hogy ezek a csövek mindig tele vannak. Az (1) kamrák alsó rekeszei, vagy a (2) kamrák a (9) vízcsövek útján vannak közvetlenül vagy egy alsó (10) hosszanti kazán közvetítésével a (13) állócsövekkel öszszekötve. Minthogy ezeket a (9) vízcsöveket a láng közvetlenül éri, falvastagságuk aránylag nagy. Belső szabad keresztmetszetük a (13) csövekével egyezik meg. Az (1) kamrák fölső rekeszei, illetőleg a fölső (3) kamrák a (11) csövek útján a fölső (12) hosszanti kazánnal vannak öszszekötve, átmérőjük olyan, hogy a (7) és (8) csöveken átvezetett vizet elvezethessék. A (12) és (10) hosszanti kazánokat a (13) állócsövek kötik össze egymással, melyek szabad keresztmetszete a (9) csövekével egyenlő, úgy hogy eme csöveken annyi víz mehet át, a mennyit a (9) csövek tovább vezethetnek. A kazánban a vízkeringés a (12) hoszszanti kazánban kezdődik meg, a víz a (13) állócsöveken a (10) alsó hosszanti kazánba és a (9) csöveken az (1) kamrák alsó rekeszeibe, (illetve az alsó (2) kamrákba megy, innen az (5) csöveken, (6) összekötő kamrákon, (7) és (8) csöveken az (1) kamrák fölső rekeszébe, illetve a fölső (3) kamrákba megy, honnan a (11) csövek a (12) fölső hosszanti kazánba vezetik azt vissza. Itt válik el a víz a gőztől, mely a (15) gőzcsövön távozik. A leírt kazánnál a víz tehát hurokszerű pályán mozog. Az alsó (10) hosszanti kazán tehát kiegyenlítő kamra gyanánt is szerepel, melyen a (9) csövekbe mindig egyenletes és megfelelő mennyiségű víz jut be. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál egy (16) kiegyenlítő kamra van alkalmazva, mely a vízkeringésbe bekapcsolva nincs. A (13) állócsövek ebben az esetben a (9) csövekhez való csatlakozásuk helye alatt a (17) csőcsonkok útján kapcsolódnak a (16) kamrákhoz, melyek alkalmas (18) tartókra vannak szerelve. Mikor a szélső állócsövek a középsőknél mélyebbre nyúlnak le, a kiegyenlítő kamrát czélszerű alkalmas csccsonkok útján a szélső állócsövek (19) megnyújtásaihoz kapcsolni (6. ábra). Eme (19) megnyújtások ezenkívül (20) csövek útján az (1) kamrák alsó rekeszeinek vagy az alsó (2) kamráknak megfelelő (21) megnyújtásaival is össze vannak kötve (8. ábra). A (20) összekötő csövek végei megszűkülnek, hogy azokat a (19) és (20) megnyújtásokhoz jobban lehessen kapcsolni (7. ábra). Minthogy az (5) csövek a (7) és (8) csövek között fekszenek, ezek a két (5) csősor között fölemelkedő füstgázok vezetésére szolgálnak (2. és 9. ábra), viszont ha az (5 7 és 8) csövek megfordítva vannak alkalmazva, (7. és 8. ábra), a fölső (5) csövek vezetik a (7) és (8) csövek között fölemelkedő füstgázokat. A fölső, lángterelő fölületet képező (22) lemezek a mellső faltól a (7) és (8) csövek irányában hátrafelé nyúlnak, úgy hogy ezeket a lemezeket élőiről tisztítani lehet, viszont a kazán hátsó falától kiinduló (23) lemezről, mely az (5) csövek mentén fekszik, a szálló hamút és kormot a (24) lemezre lehet szállítani, honnan azt a tűztérbe lökhetjük. A (9) csövek, melyek a láng- és füstgázok hatásának leginkább ki vannak téve, tágasabbak, mint az (5 7 és 8) csövek, belső átmérőjük akkora, hogy a (9) csövek annyi vizet szállíthassanak, mint az (5 7 és 8) csövek együtt. A megrajzolt foganatosítási alaknál például a (9) csövek átmérője körülbelül 127 mm., az (5) csöveké körülbelül 63 mm. és a (7) és (8) csöveké körülbelül 51 mm., ezenkívül a (7) és (8) csövek falvastagsága is kisebb, mintáz (5) csöveké. Jellemző a jelen kazánszerkezetre az, hogy a legnagyobb vízmennyiség van a legnagyobb hőnek kitéve és hogy a víz annak megfelelően, a mint hidegebb és hidegebb gázokkal jön érintkezésbe, először az (5), azután a (7) és (8) csövekben fokozatosan kisebbedő áramokra oszlik, egyúttal a csövek szaporodása következtében fokozatosan növekvő fűtőfölülettel jön érintkezésbe. Minthogy a (9) és (5) csövek a kazánfal kamráinak, illetve az összekötő kamrák középvonalában, a (7) és (8) csövek pedig