31691. lajstromszámú szabadalom • Csőkötegek útján összekötött kamarákkal bíró vízcsöves kazán

- 2 -vei egyenlő, vagyis annyi vizet vezetnek, hogy ezek a csövek mindig tele vannak. Az (1) kamrák alsó rekeszei, vagy a (2) kamrák a (9) vízcsövek útján vannak köz­vetlenül vagy egy alsó (10) hosszanti ka­zán közvetítésével a (13) állócsövekkel ösz­szekötve. Minthogy ezeket a (9) vízcsöve­ket a láng közvetlenül éri, falvastagságuk aránylag nagy. Belső szabad keresztmet­szetük a (13) csövekével egyezik meg. Az (1) kamrák fölső rekeszei, illetőleg a fölső (3) kamrák a (11) csövek útján a fölső (12) hosszanti kazánnal vannak ösz­szekötve, átmérőjük olyan, hogy a (7) és (8) csöveken átvezetett vizet elvezethessék. A (12) és (10) hosszanti kazánokat a (13) állócsövek kötik össze egymással, melyek szabad keresztmetszete a (9) csövekével egyenlő, úgy hogy eme csöveken annyi víz mehet át, a mennyit a (9) csövek tovább vezethetnek. A kazánban a vízkeringés a (12) hosz­szanti kazánban kezdődik meg, a víz a (13) állócsöveken a (10) alsó hosszanti kazánba és a (9) csöveken az (1) kamrák alsó re­keszeibe, (illetve az alsó (2) kamrákba megy, innen az (5) csöveken, (6) összekötő kamrákon, (7) és (8) csöveken az (1) kam­rák fölső rekeszébe, illetve a fölső (3) kamrákba megy, honnan a (11) csövek a (12) fölső hosszanti kazánba vezetik azt vissza. Itt válik el a víz a gőztől, mely a (15) gőzcsövön távozik. A leírt kazánnál a víz tehát hurokszerű pályán mozog. Az alsó (10) hosszanti kazán tehát ki­egyenlítő kamra gyanánt is szerepel, me­lyen a (9) csövekbe mindig egyenletes és megfelelő mennyiségű víz jut be. A 6. áb­rán látható foganatosítási alaknál egy (16) kiegyenlítő kamra van alkalmazva, mely a vízkeringésbe bekapcsolva nincs. A (13) állócsövek ebben az esetben a (9) csövek­hez való csatlakozásuk helye alatt a (17) csőcsonkok útján kapcsolódnak a (16) kam­rákhoz, melyek alkalmas (18) tartókra van­nak szerelve. Mikor a szélső állócsövek a középsőknél mélyebbre nyúlnak le, a ki­egyenlítő kamrát czélszerű alkalmas csc­csonkok útján a szélső állócsövek (19) megnyújtásaihoz kapcsolni (6. ábra). Eme (19) megnyújtások ezenkívül (20) csövek útján az (1) kamrák alsó rekeszeinek vagy az alsó (2) kamráknak megfelelő (21) meg­nyújtásaival is össze vannak kötve (8. ábra). A (20) összekötő csövek végei megszűkül­nek, hogy azokat a (19) és (20) megnyúj­tásokhoz jobban lehessen kapcsolni (7. ábra). Minthogy az (5) csövek a (7) és (8) csö­vek között fekszenek, ezek a két (5) cső­sor között fölemelkedő füstgázok vezeté­sére szolgálnak (2. és 9. ábra), viszont ha az (5 7 és 8) csövek megfordítva vannak alkalmazva, (7. és 8. ábra), a fölső (5) csövek vezetik a (7) és (8) csövek között fölemelkedő füstgázokat. A fölső, lángte­relő fölületet képező (22) lemezek a mellső faltól a (7) és (8) csövek irányában hátra­felé nyúlnak, úgy hogy ezeket a lemezeket élőiről tisztítani lehet, viszont a kazán hátsó falától kiinduló (23) lemezről, mely az (5) csövek mentén fekszik, a szálló ha­mút és kormot a (24) lemezre lehet szál­lítani, honnan azt a tűztérbe lökhetjük. A (9) csövek, melyek a láng- és füstgá­zok hatásának leginkább ki vannak téve, tágasabbak, mint az (5 7 és 8) csövek, belső átmérőjük akkora, hogy a (9) csö­vek annyi vizet szállíthassanak, mint az (5 7 és 8) csövek együtt. A megrajzolt fo­ganatosítási alaknál például a (9) csövek átmérője körülbelül 127 mm., az (5) csö­veké körülbelül 63 mm. és a (7) és (8) csö­veké körülbelül 51 mm., ezenkívül a (7) és (8) csövek falvastagsága is kisebb, mintáz (5) csöveké. Jellemző a jelen kazánszerke­zetre az, hogy a legnagyobb vízmennyiség van a legnagyobb hőnek kitéve és hogy a víz annak megfelelően, a mint hidegebb és hidegebb gázokkal jön érintkezésbe, elő­ször az (5), azután a (7) és (8) csövekben fokozatosan kisebbedő áramokra oszlik, egyúttal a csövek szaporodása következté­ben fokozatosan növekvő fűtőfölülettel jön érintkezésbe. Minthogy a (9) és (5) csövek a kazánfal kamráinak, illetve az összekötő kamrák kö­zépvonalában, a (7) és (8) csövek pedig

Next

/
Thumbnails
Contents