31687. lajstromszámú szabadalom • Javítások gázgenerátorokon

cső csatlakozik. A generátor alsó részét a már említett (m, n) választófalakra merőleges két függélyes (k, k) fal (2. ábra) a generátor feneke felé befelé lejtő (h) fal és az ugyancsak befelé lejtő és az(ni) választófal által határolt tér alatt alkalmazott (e) rostély képezi. A két egymás mellett fekvő j (b, c) kamrákat elválasztó falban egy vagy több (i, i) gőzfúvószáj vagy más hasonló berendezés van akként, alkalmazva, hogy ezek a generátorgázt a (c) kamrából kiszívják és a (b) kamrába nyomják. A generátor alul legelőnyösebben az (c) vízzárral van 1 elzárva, mely az elégésnél képződő salakot és hamut fölfogja és melyből azt időszakosan el lehet távolítani. A generátor ezenkívül (g) bolygató nyílásokkal, ellenőrző nyílásokkal stb. van ellátva. A 4. és 5. ábrán látható generátor hengeres és két (ml. nl) választófal által ugyancsak három kamrára van osztva, az (e) rostély csonkakúp alakú és a generátor kerületének körülbelül egy harmadát foglalja el. Ez a generátor ép úgy működik, mint az első foganatosítási alak, melynek működési módja a következő: A tüzelőanyagot a (p, q) garatokon töltjük a (c, d) kamrákba, azután pedig az (a) csövön hideg vagy meleg levegőt, vagy levegő és telített vagy túlhevített vízgőz keverékét fuvatunk a generátorba, hol ez a tüzelőanyagot az (e) rostélyon való behatolása után elégeti. A tüzelőanyagon átmenő levegő és gőz által fejlesztett gáz a (d) kamrából az (1) csövön át vezethető el. Az (i) fúvónak az a feladata, hogy a generátor (f) tüzelő terében képződött gáz egy részét a (c) kamrában levő tüzelőanyagon átszivassa, úgy hogy a tüzelőanyagot az evvel érintkező meleg gázok lepárolják. A lepárlásnál kiűzött nedvesség és kátrányszerű gőzök a gázzal együtt a (b) kamrába mennek és ezen fölülről lefelé áthaladnak, minek következtében a (b) kamrában levő tüzelőanyagból is kiűzzük a nevességet vagy ennek nagy részét. A (c, b) kamrákon áthatolt és a (c) kamrában képződött lepárlási terményeket, valamint a (b) kamrában leválasztott nedvességet magával vivő gáz az utóbb említett kamra alsó részén az utolsó (r) elégető övbe jut. Itt a magas hőmérsékletnél redukáló hatást gyakorló szén a nedvességet és a kátrányszerű gőzöket elbontja, a vízgőz a szénnel hydrogént és szénmonoxydot képez, míg a kátrányszerű gőzök állandó gázokká, nevezetesen szénmonoxyddá, methanná stb. alakulnak át. Ily módon a tüzelőanyag nedvességtartalmát, — mely a kátrányszerű gőzökkel együtt vízgőz alakjában megy át a generátoron — tüzelőanyaggá alakítjuk át, tehát ama gőz egy részét, melyet a hydrogén előállítása és a szén nitrogéntartalmának ammóniák alakjában való leválasztása czéljából egyébként külön kellene bevezetni, megtakaríthatjuk. A (b) kamrába betöltött tüzelőanyag fokozatosan a kamra alsó részébe és az (f) tüzelőtérbe stilyed le, hol közvetlenül érintkezik az (e) rostélyon át befúvatott levegővel vagy levegő- és gőzkeverékkel és ennek következtében elég, miközben vízgőzt és kátrányszerű gőzöket is szolgáltat. Ezek a gőzök azután a (c) kamrából az (r) elégetőtérbe átjutott, már a (c) kamrában lepárolt izzó szén rétegen hatolnak át, hol elbomlanak és hol vízgőz és a széndioxyd hydrogénné és szénmonoxyddá redukálódik. Ily módon nem csak a tüzelőanyagban levő nedvességet értékesítjük, hanem oly gázt is állítunk elő, mely vízgőzt, kátrányt vagy más lecsapódó alkotórészeket nem tartalmaz és a legtöbb oly czélra, melyre a generátorgázt alkalmazzák, közvetlenül fölhasználható. Ha a gázból ammoniákot akarunk leválasztani, a generátorban a gőzfúvók által keringésnek indított gázmennyiséget akként szabályozzuk, hogy a (c) kamra hőmérséklete ne legyen magasabb, mint az, melynél a nedvesség elpárolog és az illanóbb szénhydrogének elszállanak. Ennél a hőmérsékletnél a szén nitrogéntartalma még nem alakúi át ammóniákká, ellenkezőleg, az ammoniákképződés csakis az (r) elégetőövben indul meg, honnan az ammóniák a gázzal együtt az (1) gázelvezető csövön át távozik,