31682. lajstromszámú szabadalom • Indukciós Wattmérő
áramkörébe ellenállást vihetünk át, úgy hogy a csévék hatásai kiegyenlítessenek és azok a mérő készüléknek forgó mozgást kölcsönözzenek. A mint a 3. ábrából látható, a quadraturát helyesbítő (13 és 14) csévék, melyek indukciós viszonyban a párhuzamos kapcsolású (1) csévéken vannak elrendezve, egyik végükkel a (15) ellenállás rúdnak végeivel vannak összekötve, mely rúdon a beállítható (16) kontaktus van elrendezve, mely a jelen esetben egy rövid csőből (2. ábra) áll, mely egyik végén a (15) rúdon bármely állásban való rögzíthetése czéljából a (17) rögzítő csavarral van ellátva. Természetesen, hogy ezen beállítható kontaktust bármily más alakban is foganatosíthatjuk. A (13 és 14) csévék másik végükön egymással és a (18, 19 és 20) sodronyok segélyével két (21 és 22) indukciómentes ellenállás végével vaunak összekötve, mely ellenállásoknak másik vége a (23, 24 és 25) vezetők segélyével a beállítható (16) kontaktushoz van kapcsolva, a hol is a (25) vezető oly hosszúra és hajlékonyan van készítve, hogy a (16) kontaktust a (15) rúd mentén könnyen beállíthassuk. Ezen elrendezés nagy frequenciájú, pld. perczenként tizenhatezer váltakozású áramok számára van szánva. Ha oly áramokról van szó, melyek ezen frequenciának csak körülbelül felével, pld. hétezerkétszáz váltakozással bírnak, akkor az egyik ohmos ellenállás is elegendő, a miért is az egyik vezetőben a (26) áthidalás van elrendezve, mely kisebb frequenciájú áramnál kikapcsolandó. A (26) áthidalás kikapcsolása után az áramkörök a valóságban a 4. ábrában föltüntetett sémának felelnek meg, melynél csak a (22) ohmos ellenállás van elrendezve. Minthogy a (13 és 14) csévék ily módon egymással párhuzamosan vannak kapcsolva, az azokban indukált áramok vagy a (21) vagy a (22) ellenálláson vagy mindkettőn folynak át; az ellenállások akként vannak méretezve, hogy a mérő készüléknek mágneses áramlásai között a négyzetes viszony biztosíttatik. Ha a (16) kontaktust a (15) rúd középső | pontjába állítjuk, akkor a két (13 és 14) csévében az áramok egyenlőek és ennek következtében a párhuzamos kapcsolású csévék által létesített mágneses térre az egyensúlyt megzavaró hatás nem hat be. Ha azonban a (16) kontaktust a (15) rúdnak egyik vége felé toljuk, akkor az ezen rúd véggel összekötött cséve áramkörének ellenállása csökkentetik, a másik cséve áramkörének ellenállása ellenben növelteti k; következésképpen a két csévén átfolyó áramok aránya módosul és így az egyensúlyt megzavaró hatás lép föl, mely az (5) korongot az egyik vagy másik irányban igyekszik hajtani aszerint, a milyen irányban toltuk el a kontaktust. A kontaktust már most mindig oly állásba hozhatjuk, melynél az egyensúly megzavarása által a korongra, illetve fegyverzetre kifejtett forgató nyomaték pontosan ellensúlyozza a súrlódás által okozott késleltetést anélkül azonban, hogy a kompenzáló áramkör totális ellenállása érzékenyen módosíttatnék és következésképen anélkül, hogy a mérő készülék párhuzamos és soros kapcsolás mágneses tereinek négyzetes viszonya számbavehető módon zavartatnék. A találmány tárgyát képező készülék természetesen sokféleképpen módosítható anélkül, hogy ezáltal a jelen találmány lényege megváltoznék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Indukciós wattmérő váltakozó áramú áramkörök energiájának mérésére párhuzamos és soros kapcsolású csévékkel és két, ezek között a négyzetes viszonyt biztosító zárt szabályozó csévével, jellemezve azáltal, hogy ezen szabályozó csévék egymással párhuzamosan vannak kapcsolva és egy, ellenállásnak az egyik cséve áramköréből a másik cséve áramkörébe való átvitelét lehetővé téve beállító szerkezettel vannak ellátva, úgy hogy a két cséve hatásának szimmetriája megzavarható oly czélból, hogy a készülék súrlódása kompenzáltassék. 2. Az 1. alatt igényelt wattmérőnek egy