31619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borok és szeszes italok öregbítésére és nemesítésére

Megjelent lt)<)4. évi november hó 18-án. SZABADALMI LEÍRÁS 31619. szám. X/b. OSZTÁLY. Eljárás borok és szeszes italok öregbítésére és nemesítésére. BORN VIKTOR GYÓGYSZERÉSZ BERLIN MELLETTI DEUTSCHWILMERSDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 26-ika. Beható vizsgalatokból kitűnt, hogy a sztatikai és dinamikai villamosság lényegesen különböző hatást gyakorol olyan folyadékokra és folyadékot tartalmazó anyagokra, melyek változó, folytonos, vegyi átmeneti állapotban vannak, mint pl. a bor, a tejsavas és az eczetsavás erjedés termékei. Míg ugyanis a dinamikai elektromosság — úgy a stacionér, valamint indukált váltakozó áramok — a megvizsgált anyagoknak lényeges tulajdoságaira egyáltalán nem, vagy elektrolízis folytán csak károsan hatnak, addig a sztatikai villamosság rövid idő alatt olyan változásokat eredményez, amilyeneket az említett anyagok egyébként csak hosszas raktározás és öregbedés folytán szenvednek. A termékek ilyen módon való nemesítése nagyon rövid, legfeljebb órákra terjedő idő alatt megy végbe. Lényeges azon körülmény, hogy a kezelt anyagok oxigénnel és oxigéntartalmú elegyekkel legyenek túltelítve. A folyad ík stb. mesterséges öregbítésére következőképen járunk el: A szükséges elektromosságot kézzel vagy kis mótor segélyével hajtott két vagy több lemezes Wimshurst-féle infiuencgép szolgáltatja. A villamosságot a konduktoroktól drótok segélyével vezetjük az elektródákhoz, melyek a platinacsúcsok kivételével a folyadéktól szigetelve vannak. Az egyik elektróda állandóan a folyadékba merül, míg a másik, a kívánt czél szerint, vagy szintén a folyadékba merül vagy közel a folyadék fölszine fölött fekszik. Az első esetben a sztatikai kisülések a folyadékon belül mennek végbe, a másik esetben a szikrák a szabad elektródáról a folyadék fölszinére ütnek át. A villamos kezelés alatt a folyadékba lassú áramban folyton oxigént vezetünk mindaddig, míg az teljesen telítve nincsen. A végbemenő kisülések következtében az oxigén részben ozonná alakul át, részben ionizál tátik, így tehát nagy mértékben aktivvá tétetik, és minthogy az oxigén ezen változatai keletkezési állapotban érintkeznek a folyadékkal, a hideg oxidációra nézve a lehető legkedvezőbb föltételek jönnek létre. Számos folyékony anyagnak, mint pl. a bornak és egyéb pálinkanemúeknek a természetes öregedés folytán föllépő nemesedése lényegileg egyes alkatrészek lassú oxidációjának és bizonyos nehezen oldódó anyagok, pl. a vörösboroknál a tannin és