31617. lajstromszámú szabadalom • Tartószekrény mindenféle edények számára

sának behatása alatt önmagától egészen fölbillen. A 4. ábrán bemutatott kivitel szerint a készülék egy háromfalú (a) szekrényből áll, melynek azonban (b) fenéklapja nem helyt­álló, hanem épen úgy, mint az 1. ábra sze­rint a (d) födőlap, (g) gummigyűrűkkel burkolt (f) fémhüvelyekbe foglalt (c) csa­pok közvetítésével lengethetőleg és elász­tikusan van ágyazva, úgy hogy szükség ese­tén lefelé kissé kitérhet. -A (d) födőlap a szekrény oldalfalaihoz lengethetően erősített, egymással párhuza­mos (m) karokra van csuklósan függesztve, minek következtében önmagával párhuza­mosan előre és fölfelé, illetőleg ellenkező irányban, elforgatható; alsó fölülete tö­mítve záró anyagból, mint gummiból, linó­leumból vagy hasonlókból álló (n) burkolat­tal van fölszerelve. A födőlap hátsó végé­nek alsó oldalánál továbbá egy lefelé nyúló, a födőlap egész szélességében végigfutó (o) lécz vagy ütköző rendeztetik el. A szekrény oldalfalainak fölső szélét egymással összekötő (p) keresztrúd a szek­rény merevítésére s egyszersmind fogan­tyú gyanánt is szolgál, míg a (q) ütköző a fenéklapnak lebillenését akadályozza meg. A működési mód hasonló az 1. ábrával kapcsolatosan előadottal. Az edény betolá­sánál ennek fölső széle az (o) léczhez ütkö­zik és a (d) födéllapot, lefelé forgatás köz­ben, hátratolja, míg csak az edényt a (b) fenéklap és (d) födéllap mintegy becsipteti. A befelé való tolás mindaddig folytattatik, míg csak az (o) lécz hozzáfekszik a szek­rény hátsó falához, miközben a fenéklap­nak elásztikus (g) ágyazatgyűrűi kissé ösz­szeszoríttatnak s a födéllap tömítő zárá­sához szükséges állandó nyomás ez által lé­tesíttetik. Mivel e végállásnál a párhuza­mos (m) csuklós karoknak alsó forgás­pontjai kissé beljebb tolatnak a fölső for­gáspontokon átmenő függélyeseknél (4. ábra), következőleg a födéllap visszacsú­szása s így a tömítő zárás megszakítása önmagától nem következhetik be. Az edény­nek a szekrényből való kivevésére elegendő annak - kifelé fordított fülére húzást gya­korolni, miközben a födél a súrlódás foly­tán önműködően kifelé billentetik, mint ez a 4. ábrán pontozott vonalakkal föl van tüntetve. Az 5. ábrán a készüléknek olyan fo­ganatosítása szemlélhető, mely alkalmas több edénynek egyidejűleg történő befoga­dására. Ez elrendezésnél a mélyebben fekvő rekesznek födéllapja egyszersmind a köz­vetetlenül fölötte fekvő rekesznek fenék­lapja gyanánt szolgál, hol e közbenső fe­nék-, illetve födéllapok pontosan úgy van­nak ágyazva, mint a 4. ábra szerint a (b) fenéklap, illetőleg az 1. ábra értelmében a (d) födéllap. E berendezés föltételezi, hogy az edényeknek a szekrényből való eltávolí­tása legfölül kezdve, sorban lefelé történ­jék, mi mellett a fölül fekvő edények ki­vevése után az illető rekesznek fenéklapja még mindig tömítően záró födéllapot ké­pez a közvetetlenül alatta lévő edény szá­mára. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tartószekrény mindenféle edények szá­mára, jellemezve egy szekrényszerű bur­kolat által, melynek fölső részében a (c) csapok körül lengethető (d) födéllap (g) gummigyűrűkkel körülfogott (f) ágya­zathüvelyekben oly módon van ágyazva, hogy az edénynek a szekrénybe történő behelyezése alkalmával a (d) födéllap önműködően és az elásztikus gyűrűknek egyidejűleg történő összeszorítása mel­lett, az edény fölső szélére lebillente­tik, miközben az összeszorított (g) ágyazatgyűrűknek nyomása, társulva a (d) födéllap lekerekített hátsó (h) szé­léhez nyomuló (k) keresztlécz hatásával, a födéllapot tömítően és elásztikusan szorítja az edénynek fölső szélére. 2. Az 1. igényponttal védett tartószek­rénynek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a (b) fenéklap az 1. igény­pontban a födéllapra vonatkozólag jel­lemzett elásztikus ágyazattal bír, míg az alsó oldalán hátsó végének hosszában (o) ütközőlécczel s esetleg szintén alsó fölületén tömítő (n) bevonattal ellátott (d) födőlap párhuzamos (m) csuklós ka-

Next

/
Thumbnails
Contents