31553. lajstromszámú szabadalom • Szárítódob burgonya, főzelékek, gabona, tőzeg és effélék számára

Megjelent 1904. évi november hó 10-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS B155B. szám. X/a. OSZTÁLYSzárító dob burgonya, főzelékek, gabona, tőzeg és effélék számára. SCHERTZ EDE MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 május hó 21-ike. A jelen találmány tárgyát ellenáram elvén működő szárító dob képezi burgonya, főzelékek, gabona, tőzeg és effélék számára, melynél a szárítandó anyag a szárításra szolgáló fölhevített levegővel bensőleg érintkezik oly módon, hogy a dob egész hosszában egy szita módjára lyukasztott válaszfal által két egyenlő félre van osztva, és melynél a szárítandó anyag ezen lyukasztott lemezen át eső módjára osztatik el az egész dobra. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a szárító dob hosszmetszete; a 2. ábra baloldala metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint, jobboldala pedig metszet az 1. ábrának C—D vonala szerint. Az (a) szárító dobnak körülbelül egyharmad része a (b) és (c) részek által képeztetik, többi része pedig a (d e f g) részekből áll, melyek egy köpenyt képeznek, melyben hat kisebb átmérőjű dob van elrendezve. Úgy a (b c) részekből képezett dobrész, valamint a (d e f g) részekből képezett köpenyrészben tartalmazott kisebb átmérőjű hat dob, melyek egyenlete- > sen vannak elosztva, egész hosszukban egyegy, szita módjára lyukasztott válaszfal által két egyenlő részre vannak osztva. Maga a dob külső oldalán a (h) fogaskoszorúval van ellátva, melynek segélyével a dob az (i) végnélküli csavar segélyével forgásba hozható. A szárítandó anyagot a dob egyik végén a (k) csatornán keresztül vezetjük a dobba, a mikor is az anyag a dob forgása következtében a nagyobb (b c) dobból lassanként a hat kisebb dobba csúszik, hogy végül az (1) nyíláson át a dobból eltávolíttassák. A dob forgása és a lyukasztott válaszfalaknak úgy a nagy (b c) dobban, mint a (d e f g) köpeny hat kisebb dobjában való folytonos helyzetváltozása következtében az anyag ezen lyukasztott válaszfalakon át esőszerűen oszlik szét az egész dobban. E mellett a (b c) dobrészbe frissen bevezetett nedves anyag mindig előbb a már többékevésbbé lehűtött levegővel jön érintkezésbe, míg az ezen dobrészben már bizonyos mértékben előszárított anyagrészek a (b c) dobrész folytatását képező (d e f g) köpeny hat dobjában az ezeken átáramló, erősebben fölhevített levegő által végleg megszáríttatnak. A levegő az 1. ábrában föltüntetett nyíl irányában az (m) nyíláson át áramlik a dobba, á melyben előbb a hat kisebb do-