31518. lajstromszámú szabadalom • Javítás ívlámpaszemeken
Ezen borátokból 3—10%-ot, ritkábban egész 20°/0 -ot elegyítünk olyan szénhez, mely 10-70-% ásványi sót tartalmaz. Nagyobb arányban való alkalmazás a világító erőt gyöngítené s a salakok túlságosan ragadókká és nehezen illékonyakká válnának. A szénhez adandó borát mennyisége csökkenthető, ha a szén már előzőleg bórsavas meszet, bórsavas káliumot vagy nátriumot tartalmaz. A szerint, amint a bórsavas barytot nagyobb mennyiségben alkalmazzunk, vagy pedig bórsavas nátriumot adunk hozzá, a fény színe zöldesfehér vagy sárgás lesz. Ha a bórsavas barytnak egy részét bórsavas káliummal helyettesítjük, akkor a fényív színe sárga lesz, ha pedig a bórsavas barytot bórsavas stronciummal helyettesíthetjük, akkor a fényív vörösebb árnyalatot fog fölvenni. 3—10% káliumvegyület alkalmazása esetén a fényerő lényegesen fokozódik. Jó eredményeket kapunk pld. oly szénnel, mely 35—50% fluoritot vagy vízmentes kalciumvegyületet és barytnak, mésznek vagy stronciumnak bórsavas káliummal való keverékéből 5—10%-ot tartalmaz. A fény ereje, színe és állandósága szempontjából különösen kedvező eredményeket kapunk, ha az ásványi pótlékok a következő arányok szerint előállított vegyületek különböző csoportjaiból állnak(aholaz ásványi pótlékok összes mennyisége 100%-nak van fölvéve) : 70—90°/0 kalciumvegyület, különösen kalciumfluorid, 30—10% fémborát, melynek körülbelül felét az alkáliák (kálium, nátrium, lithium) borátjai, másik felét a kalcium, bárium, stroncium, magnézium, alumínium borátjai képezik. A nevezett két csoport borátjai tetszőleges számban elegyíthetők, illetve vegyíthetők egymással. Igen állandó fényt létesíthetünkpld. azáltal, hogy az elektródák magjának 40—60%-át a következő keverékből állítjuk elő. 72% kalciumfluorid és 7% kalcium, 7% bárium, 7% nátrium és 7% káliumborát, ahol ezen viszonyszámok a fémvegyületek egész mennyiségére vonatkoznak. Akevésbbé olvadékony borátoknak hatása, még ha csekély mennyiségben vannak is jelen, abban nyilvánul, hogy azon sóknak megolvadását és gőzzé való átalakulását, melyekhez elegyítve vannak, szabályozzák és ennek következtében a fénynek gyors ingadozásait, melyek más ásványi anyagokkal elegyített szenek alkalmazásánál oly gyakran jelentkeznek, csaknem teljesen kiküszöbölik. Ha szabályozó sók fluorittal együttesen alkalmaztatnak, akkor egyszersmind lehetővé teszik azt is, hogy a szenek magasabb hőmérséklet mellett égettessenek ki, mint az olyan szenek, melyek a fluoritot egyedül tartalmazzák és ilyen módon az ásványi anyagokat tartalmazó szeneknek égési tartama is jelentékenyen növeltetik. A borátoknak a mész sóival vagy más olyan sókkal való elegye, melyek az ásványi pótléknak legfőbb alkatrészét képezik, a szénpéphez adagoltatik hozzá. Maga az elegy nedves vagy száraz úton állíttatik elő, amennyiben a porított sókat vagy vízbe helyezzük és így keverjük össze, vagy pedig a sókat vagy azoknak komponenseit összeolvasztjuk. A szénpépet ismeretes módon állítjuk elő. Amint a péphez a sók hozzá vannak elegyítve és nagyjában ki vannak formálva az egyes szeneknek megfelelő darabok, ezeket sajtóba helyezzük és a szokásos módon kiégetjük. Az egyes széndarabok aztán, szintén ismeretes eljárás szerint, tetszőleges belekkel vagy magvakkal, illetőleg köpenyekkel szereltetnek föl. Végül szintén jó eredményeket kapunk, ha ugyanezen bórátokat a szokásos kálium, vagy nátriumsóknak kisebb-nagyobb mennyiségével együtt a bélben alkalmazzuk. Különös előnnyel jár a bórsavas baryt hozzáadása, mely a mész- és káliumsók fényének fehér szint ad. Ámbár a föntebb említett sók (borátok) előzőleg is alkalmaztattak már a fényív színének módosítására, azonban hatásuk a fényszolgáltatás élénkítését és azelgőzölgés szabályozását tekintve, a kalciumvegyületekkel kapcsolatban, melyek a fénynek a világító erőt kölcsönzik, eddigelé épen oly kevéssé volt ismeretes, mint azon körül-
