31517. lajstromszámú szabadalom • Sajtó ívlámpaszemek előállítására

szerkezetektől abban különbözik, hogy a szájrészen belül tengelyirányban egy vagy több tövis van alkalmazva, továbbá abban, hogy a két szájnyílás egymáshoz igen közel van elrendezve, ami által a szénpép kinyomódásánál a (b) és (c) részek között a külső köpenynek a kívánatos fokozatos nyújtása áll be, mielőtt még a kivezető szájnyíláshoz érne. A szén és kátrány vagy hasonló anyagoknak esetleg ásványi részeket tartalmazó keverékei, melyek az elektróda testének, illetve köpenyének képzésére szolgálnak (d), illetve (e) a belső, illetve külső csövön át vezettetnek a szájdarabokhoz. A belső (d) csőnek a külső (e) csőben való központosítására az (f, f) bordák szolgálnak. A (d) belső cső a (b) szájrésszel, a külső (e) cső pedig (c) szájrésszel van ellátva. A hengeres vagy más keresztmetszetű (a) tövis a bél számára való centrális fúratot állítja elő. A tövist két csillagvagy gyűrűalakú (g, h) tárcsa tartja helyzetében és központosítja a (d) csőben. A (d) csőhöz csavart (b) szájrész feje kölyü-szerűen van legömbölyítve. A (c) szájrész megerősítése, mint az 1. ábrából látható, czélszerűen az (i) hollandi anyával történik, melynek menetei könnyen tisztíthatók. Ha ezen anyát levesszük, a (c) szájrészt könnyen eltávolíthatjuk, mire alkalmas csavarkulccsal vagy hasonló szerszámmal a belső (b) szájrészt is kényelmesen le lehet szerelni. A (c) rész alakja a pontozott vonal szerint vagy más módon is átalakítható. Az (e) csőre (k) csavarmenet van vágva, amelynek segélyével a berendezés a sajtolóhengerre erősíthető. A 2. ábra az egész sajtóberendezés példaképem foganatosítási alakját mutatja. Az (1) sajtolóhenger a belső (b) szájrészt táplálja, míg a külső (c) szájrészt egy vagy több (m) sajtolóhenger táplálja. A 3. ábra más elrendezést mutat, melynél a külső (c) szájrészt az (m) sajtolóhenger közvetlen táplálja, míg a belső (d) szájrészhez sajtolandó anyag egy vagy több (1) hengerből az (e) falakat áttörő csövek segélyével vezettetik. Az ábrázolás egyszerűsítése végett a 2. és 3. ábrában a belek számára való lyukak képzésére szolgáló tövisek nincsenek föltüntetve; magától érthető azonban, hogy ezeket alkalmazni kell. A 4. és 5. ábra a több maggal vagy béllel biró elektródák előállítására szolgáló gépet tüntet föl nagyobb léptékben. Az (a) tövisek, az elektródák hosszirányú fúratait képezik; a sajtó (b) és (c) részei között lép ki az elektróda köpenyét képező anyag. A (c) részt az (i) hollandi csavaranyával vagy más alkalmas módon tartjuk meg helyzetében. A (d) és (e) csövek az elektródatest, illetve köpenye számára való pép hozzávezetésére szolgálnak. A (h) tárcsa tetszőleges alakú és számú nyílásokkal van áttörve, amint az az 5. ábrában föltüntetett vízszintes metszetből látható. Ezen tárcsába vannak az (a) tövisek helyezve. A tárcsa helyett természetesen más alkalmas alakú keresztben elhelyezett rész is alkalmazható. Lényeges, hogy a tárcsán egy központi nyílás is van alkalmazva, melyen át a sajtolandó anyag a tövisek közé hatolhat, és pedig ugyanoly nyomással, mint a mely a töviseken kívül uralkodik. E középponti nyílás belsejében szükség esetén még egy középponti tövis rendezhető el, mely a (g) harántrész tart, mint az a 4. ábrában látható. A képlékeny tömeg a (h) lemez nyílásain áthatol, egyenletesen széjjel oszlik az (a) tövisek körül és a kivezető szájnyílásba jut. A tövisek a szenekben hosszirányú fúratokat képeznek, melyek az elektróda testében pontosan párhuzamosan és szabályosan haladnak. Ezek a fúratok később ismert módon ásványi sókkal vagy ezek keverékeivel töltetnek meg, a melynek czélja a fényívnek nagyobb állandóságot adni. A tövisek egyetlen gyűrű helyett két vagy több gyűrűben is elrendezhetők. Eddigelé föltételeztük, hogy az (a) tövisek tömörek és hogy a belek vagy magok számára való fúratokat az elektródák teljes elkészülte után töltötték ki a kivánt anyaggal. Magától értődik azonban, hogy üreges (a) töviseket is lehet használni, melyeken