31495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés változó sebességgel hajtott dinamógépek feszültségének állandósítására
2 — szültsége a kapcsoknál állandó marad, vagyis a gép sebességének és mágnesmező megfelelő intenzitásának szorzata állandó. Ha a gép üresjárási karakterisztikájának egyenes vonalú részén dolgozik, úgy az (I) görbe egyszersmind a gerjesztőáram erősségének változását is föltünteti. Ha az akkumulatorbattéria kapocsfeszültsége állandó marad, a gerjesztőáram erősségét a vízszintes koordinátatengellyel párhuzamos (A—B) vonal jelzi, mivel ekkor a segédgép nem fejt ki hatást. Ha a segéddinamó állandó áramerősséggel gerjesztetik, úgy a feszültség a tengely forgási sebességével egyenes arányban emelkedik, úgy hogy a feszültséget az (A—M) vonal jelzi, mely itt negativ irányban van rajzolva, mivel az akkumulátortelep által szolgáltatott elektromotoros erővel ellenkező értelmű. Az akkumulátortelep által szolgáltatott állandó gerjesztő áram elektromotoros ereje tehát azon értékekkel csökkentetik a segéddinamó által, melyek az A—B és A—M vonalak között fekvő ordinátarészeknek felelnek meg, mi mellett feltételezve van, hogy a telep kapocsfeszültsége és a segéddinamó gerjesztése állandó. Ha pl. feltételezzük, hogy a 4-gyel jelzett sebesség a hajtótengely rendes sebessége, ekkor a dinamógép ezen sebességnél pontosan a rendes töltőáram erősségét és feszültségét szolgáltatja. Ha ezután a tengely a (4) sebességnél kisebb, pl. az (E) sebességgel fut, úgy a kapocsfeszültségnek emelkedő tendenciája van; ha pl. a növekedés 10°/0 , úgy a telep által igényelt áramerősség 10°/o-kal növekszik és az EF' = 1, 1EF értéknek felel meg. Ily feszültségemelkedés alkalmával, mely pl. 2-25 voltos elemnél 2-25 + 0-225 = 2-475 V-ot eredményez, a töltőáram erőssége több mint megkétszereződik, úgy hogy a feszültségesés legalább is megkészereződik. Az áramerősség megkétszereződésénél a feszültségesés hatását az F'H = 2 FG vonal jelzi, azonban a gerjesztőáram ezen esetben kisebb, mint EH' és a kapocsfeszültség a rendes mérték alá sülyedne. Az előzőkből világos, hogy a töltőáram áramerősségének ingadozásai állandóan kisebbek lesznek a GH': GF arányánál, vagyis az ingadozásokat csekély mértékre korlátozhatjuk, miáltal a töltőáram kitűnő szabályozása válik lehetségessé, a mint ezt megejtett kisérletek be is igazolták. Oly sebességnél, melyek értéke 1 és K között fekszik, a töltőáram erőssége valamivel a megengedett rendes értéken alul fekszik, a K és 4 sebességek között fekvő értékeknél ellenben kissé a rendes érték fölött. Ha a sebesség a rendesnek fölvett 4 sebességen túl emelkedik, az áramerősség a rendesnél valamivel csekélyebb lesz, azonban nem sülyedhet zérusra, bármily sebességet is vegyen föl a hajtótengely. Ha a töltőáram erőssége kis mértékben csökken is, mégis állíthatjuk, hogy gyakorlatilag a szabályozás minden lehető fordulatszámnál tényleg megtörténik. A kis (d) segéddinamó úgy szerkesztendő és méretezendő, hogy a töltőáram mindig a kivánt alacsony feszültséggel bírjon. Az által, hogy a (d) segéddinamó (e) mágnestekercseléséhez mellékzárlatba egy (R) szabályozó ellenállást iktatunk (1. ábra), a töltőáram egy részét ezen ellenálláson keresztül bocsáthatjuk és ez által az áramerősséget változtathatjuk, mi mellett azonban a segéddinamó mágnes tekercselésén keresztülmenő rész áramerőssége állandó marad. Ha a berendezés pl. vasúti kocsik világítására szolgál, úgy az (R) ellenállás segélyével a töltőáram erősségét a kocsi futási és várási ideinek arányához képest úgy állíthatjuk be, hogy a telep sem túl nem töltetik, sem pedig kevéssé. Ezen szabályozást a kocsi tetszőleges pontjáról eszközölhetjük, a hol az ellenállást alkalmazhatjuk. Ha a telep töltésének az áramirány és az említett szabályozás megtartása mellett akkor is történnie kell, ha a kocsi menetirányát változtatja, úgy ezt a kontaktuskeféknek átállítása segélyével, pl. kétpólusú gépnél 180 fokkal való átfordítás segélyével érhetjük el. A mint a telep töltése előrehalad, a telep kapocsfeszültsége nő, ha pedig meg akarjuk
