31492. lajstromszámú szabadalom • Tekercselési eljárás villamos mérőkészülékek mozgó csévéi számára

az érzékenység növelése czéljából Weston azon fogást alkalmazza az ellenállás csök­kentésére, hogy a cséve tekercseit több szakaszra osztja és ezen szakaszokat azután parallel kapcsolja. A tekercseknek a cséve fémkeretétől való elszigetelésére a drótot rendszerint selyem­mel burkoljuk lehetőleg sűrűn, de a mellett oly vékony rétegben, a mint csak lehet. A gyakorlatban a szigetelő réteg vastagsá­gával egészen 0 05 mm.-re lehet lemenni, ennél vékenyabb selyemréteg már nem szi­getelne tökéletesen. Mellékelt rajzon egy az eddigi és egy a jelen találmány tárgyát képező eljárással előállított cséve van föltüntetve nagyobbított léptékben és pedig előbbeni az la. ábrán, utóbbi pedig az lb. ábrán és 2. ábrán. Az la. ábrán látható kör keresztmetszetei dróttal burkolt csévénél a csupasz drót át­mérője (dl)-vel, a drót és szigetelő réteg együttes átmérője pedig (d)-vel van jelölve. Már ezen ábrából is látható, hogy mennél kisebb a drót átmérője, annál inkább veendő figyelembe a szigetelő réteg vastagsága, mivel ez vékonyabb drótnál is ugyanolyan, mint vastagabb drótnál. Az lb. ábrán a jelen találmány szerinti tekercselés vau bemutatva, melynél az előb­beni négy egymás mellett fekvő és parallel kapcsolt kerek drót egy négy szögkereszt­metszetű fétnszalaggal van pótolva. Feltéve, pl. hogy dj = 015mm., d = —0'25mm,, akkor d2 = 4d (d—dl)= 0 9 mm.; ennek alapján már most az la. ábrán az 4 dl2 77 összkeresztmetszete a femek ; , az 4 , lb. ábrán pedig a csévének ugyanolyan darabjára eső fémkeresztmetszete = dl, d2-vel. Most e két keresztmetszetet összehason­lítva, azt találjuk, hogy az lb. ábrán ugyan­azon térben a fémkeresztmetszet kétszer 4 dl2 -akkora, mint az la. ábrán, mivel — : \J i *J u A gyakorlatban millivoltmétereknél igen fontos, hogy a forgócséve-rendszer igen kis hőcoefficienssel bírjon. Ezt tudvalevőleg úgy érték el, hogy a forgó cséve tekercseinek különféle szakaszait az ellenállás csökken­tése czéljából parallel kapcsolták és a réz­tekercs elé hőcoefficienssel nem bíró nega­tiv hőcoefficienssel bíró ellenállásokat iktat­tak be. Az érzékenységet ilyen készülékeknél millivoltokban szokásos megadni. Jelen eljárásnál a hőcoefficiens kiküszö­bölésére azon ismert tényből indulunk ki, hogy manganrész ötvényeknél a mangan­tartalom növekedésével a hőcoefficiens gyor­sabban esik, mint a hogy a fajlagos ellen­állás nő. Ennek alapján jelen czélra oly összetételű ötvény található, mely lapos szalagokká alakítva és millivoltmétereknél a csévére tekercselve a legkedvezőbb ered­ményeket adja. így pl. ha oly ötvözetet használunk, mely 4-5% mangant tartalmaz, akkor az ötvezet fajlagos ellenállása 10—-12-szer akkora lesz, mint a rézé, míg ellenben az ötvözet hőcoefficiense a réz hőcoefficien­sének csak körülbelül 1—40-szerese lesz. Az alábbi táblázatban az (A) alatti adatok az eddigi, ismeretes tekercseléssel ellátott csévékre vonatkoznak, melynél a fémszalag rézből van. Ugyanezen táblázatban a (B) alatti, ugyanazon körülmények között fölvett adatok egy a jelen eljárás szerint előállított csévére vonatkoznak, melynél a fémszalag 4%—5% mangant tartalmazó mauganréz ötvözetből áll s melynek fajlagos ellenállása körülbelül 10—12-szerese a réz ellenállá­sának. A B A cséve tekercselésé­ellenállása ... 0-25 Ohm 1-2 Ohm Ugyanannak hőcoeffici­ense ....... — • 0 004 000001 A hozzávetés ellenállása 0'25 0-25 Ugyanannak hőcoeffici­ense ... . . ... ... 000061 00006 Közbeiktatott ellenállás 45 0-5 Ugyanannak hőcoeffici­ense ... ... ... — --000001 -000001 Érzékenység millivol­tokban ... 100 1000 A kombinált ellenállá­sok hőcoefficiense... 0-00022 000005

Next

/
Thumbnails
Contents