31461. lajstromszámú szabadalom • Légtorpedókhoz és egyéb lövedékekhez való gyújtókészülék

Megjelent 1904. évi október hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 31461. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Légtorpedókhoz és egyéb lövedékekhez való gyujtókészűlék. IJNGE VILMOS TIVADAR ŐRNAGY STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 november hó 17-ike. Jelen találmány tárgya légtorpedókhoz vagy egyéb, robbanó, gyújtó, világító vagy más efféle töltéssel ellátott lövedékekhez való gyújtó készülék, ímely a lövedéknek vízhez vagy szilárd testhez való ütődésekor jő működésbe. Mindenféle gyújtókészűléknek úgy kell szerkesztve lenni, hogy szállítás stb. közben lökéseknek és rázkódtatásoknak veszély nélkül kitehető legyen és csakis az illető lövedék kivetése vagy kilövése után jöjjön működésképes helyzetbe, vagyis csakis ekkor legyen képes a lövedéket annak vízhez vagy szilárd testhez való ütődésekor meggyújtani. A készüléknek veszélytelen állapotából az érzékeny, vagyis működésképes állapotba való hozására mái most nem a lökést használjuk föl, melyet a lövedék a kivetéskor vagy kilövéskor kap, hanem a lövedéknek forgását, még pedig úgy, hogy a forgás közben föllépő centrifugális erő hatására bizonyos, a gyújtóanyagnak a gyúszöggel való időelőtti érintkezését gátló alkatrészek működésen kívül helyeztetnek. A jelen találmánybeli készülék ennek megtörténte után nemcsak akkor gyújt, ha szilárd testhez ütközik, hanem akkor is, ha folyós testhez ütődik; az első esetben egy gyúszöggel ellátott kalapács csapódik a gyújtóanyaghoz, a második esetben egy gyújtóanyaggal ellátott kalapács csapódik a gyú; szöghez, vagy megfordítva. A gyúszögnek j és gyúanyagnak összeütközése a lövedék| nek szilárd testhez való ütődése alkalmá! val ismeretes módon történik, nevezetesen i úgy, hogy az egyik alkotórész, tudniillik a gyújtóanyaggal vagy a gyúszöggel ellátott kalapács tétlenségénél fogva a másikj hoz csapódik s ily módon a gyújtást esz-I közli. A lövedéknek vízhez való ütődése-I kor ezen alkotórészek összeütközése az ál| tal jön létre, hogy egy a lövedék hegyén | vagy mellső oldalán lévő nyíláson át egy zárt térbe, például egy dugattyúval ellá| tott hengerbe víz nyomul, mely aztán nyo' másával a dugattyút mozgásba hozza. Ezen • mozgás közben egy a gyújtóanyag-kala-I pácsra vagy a gyúszögkalapácsra ható rúgó, j az úgynevezett csapórúgó megfeszül s a ; dugattyúmozgás végén fölszabadul, mire a kalapács lecsapódik s a gyújtás megtörtét nik. A gyújtás természetesen a dugattyú. mozgás végén úgy is létrejöhet, hogy a j gyúszöget és a gyújtóanyagot közvetlenül ( a dugattyú hozza érintkezésbe egymással. Ha a lövedék csak arra srolgál, hogy vízhez való ütődéskor jöjjön működésbe, ak-