31460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bányaaknáknak fagyasztás segélyével való előállítására

kivitelét mutatja, melynél a belső és külső cső között egy szigetelő köpeny van elrendezve. Jelen eljárás szerint az építendő akna körül, egymástól körülbelül 1 m. távolságban csöveket sülyesztünk el a 3. és 4. ábrán látható módon. Mindegyik fagyasztó készülék egy külső (a) és egy belső (b) csőből áll (1. ábra), melyek alul össze vannak egymással kötve. Mivel a nedves gázok szükséges egyetlen, elgőzösítőt képező fagyasztó csőben nem érhető el, a gázokat több, egymással összeköttetésben álló fagyasztó csövön mozgatjuk végig, ahol az összes fagyasztó csövek a gép nagysága szerint 2 vagy 4 csoportba vannak beosztva s mindegyik csoport önmagában egy elgőzösítőt képez. A külső (a) cső fölső vége egy könyök-és egy összekötő cső útján a szomszédos fagyasztó elem belső csövével áll összeköttetésben ós így tovább. A folyékony fagyasztó anyag, pl. szénsav, a hidegfejlesztő gép (D) kondenzátorából (4. ábra) az (i) csővezetéken keresztül az (o, p, q, r) szabályozó szelepekkel ellátott (R) elosztó csőbe vezettetik. Ha a nyomást ezen szelepek segélyével az elpárolgásnak megfelelő nyomásra állítjuk be, akkor a fagyasztó folyadék fonni kezd s a (k, 1, m, n) csöveken keresztül a négy (E, F, G, H) csoport első (7, 14, 15, 22) fagyasztó csöveibe vezettetik. A folyadék koncentrikusan elrendezett fagyasztó csövek esetében a belső (b) csövön (1. ábra) lefelé mozog s a tu]ajdonképeui fagyasztásra szolgáló, külső (al csőbe átlépve, a föld melegének fölvétele következtében nedves gőzzé párolog el, mely az (a) csőben fölfelé mozog s az összekötő csövön keresztül a második fagyasztó elembe lép át és a belső (b) csőben lefelé haladva, a külső (a) C3Őbe át s abban fölfelé emelkedik, azután pedig az összekötő csövön át a harmadik fagyasztó csőpárba érkezik és így tovább, míg végül az egyes csoportok utolsó fagyasztó csövéből már csak kevés nedves gőzt tartalmazó gázok lépnek ki. Ezen gázokat most az (A—B) kompresszor és a föl nem tüntetett második kompresszol' alkalmas csövekén keresztül magába szívja s az ismert módon való összesűrítés után, csöppfolyósítás czéljából a (D) kondenzátorba nyomja, úgy hogy a fagyasztó közeg körfolyamot ír le. Minden fagyasztó elemben ugyanazon folyamat megy végbe s az összes csövekben ugyanazon hőmérséklet uralkodik, hogy vájjon a fagyasztási folyamat egy csoportnak valamennyi csövében egyforma-e, azt az összekötő csövek zúzmaráiból vagy hőmérő segélyével állapíthatjuk meg. Ezen eljárásnál a belső és külső csövekben ellenkező irányokban haladó gőzök között nem lép föl hőkicserélődés, mivel a külső (a) csőben mozgó nedves gázok a további elgőzölgés következtében magukban fejlesztik a szükséges hideget. Mivel a fagyasztó közeg közvetlenül a fagyasztó csövekben párolog el, ezen eljárás 3'5—40%-kal kevesebb munkát igényel, mint a sóvízzel történő fagyasztási eljárás. Ha valamelyik csoportban egy fagyasztó cső elszakadása vagy egy szabályozó szelep eldugulása stb. következtében véletlenül zavarok lépnének föl, melyek csak néhány nap alatt volnának megszüntethetek, akkor azon veszélynek vagyunk kitéve, hogy a fagyasztott fal ezen nem üzemképes csőcsoport körül nem marad kellő szilárdságú s megrepedése esetén a víz a lemélyített, azonban vízálló béléssel még el nem látott aknába hatol és azt elborítva, a bányászok életét veszélyezteti. Hogy ezt megakadályozhassuk s a fagyasztott falat még az egyik vagy másik csöcsoportban föllépő zavarok esetén is f ön tarthassuk, a fagyasztó elemeket egymáson átnyúló csoportokban rendezzük el oly módon, hogy minden elem ismét 2 vagy 4 elgőzösítőt képezzen. Ezen berendezés a 3. ábrán látható, ahol az egy csoportba tartozó elemek közül az első elem (a) csöve az ötödik elem (b) csövével, az ötödik elem (a) csöve a kilenczedik elem (b) csövével stb. áll egy csővezeték útján összeköttetésben. A fagyasztó csöveket, valamint az összekötő csővezetékeket czélszerű mindenütt ugyanazon átbocsátó keresztmetszettel ki-