31460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bányaaknáknak fagyasztás segélyével való előállítására

Megjelent 1904. évi október hó 28-án. MAGY. ^ KIR SZABADALMI H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 31460. szára. XIT/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés bányaaknáknak fagyasztás segélyével való előállítására. SCHMIDT KÁROLY MÉRNÖK ERKELENZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 április hó 17-ike Az aknákat futó és vízben gazdag kőzetben a fagyasztási eljárás segélyével eddig úgy állították elő, hogy az akna körül a kőzetbe sülyesztett fagyasztó csövekbe alacsony hőmérsékre lehűtött sóvizet vezettek, melynek fagyasztó hatása következtében a kőzet megfagyott. A megfagyasztott kőzet, illetve a fagyasztott fal szilárdsága annál nagyobb, minél hidegebb volt a sóvíz. Mivel azonban a sóvíz, a szénsav stb. minus 30° C. elpárolgási hőmérsékének megfelelően csak minus 25° C. hőmérsékre hűthető le, a fagyasztott falnak, mélyebb futó rétegekben, a víz és a fölötte nyugvó kőzet nyomása ellen lehetetlen kellő szilárdságot adni. A sóvíz a fagyasztó berendezés külső csövében a föld melegének átvétele következtében fölmelegszik s a külső és belső csőben ellenáramban haladó folyadékok között hőkicserélődés megy végbe, úgy hogy a sóvíz a belső csőben fölmelegszik 8 a külső csőbe alul már csak minus 15 — 20° C. hőmérsékkel lép be, úgy hogy az alsó kőzet fagyasztására minus 15—20° C. hőmérsékű folyadékáram szolgál. Hogy a fagyasztott falnak nagyobb szilárdságot kölcsönözzenek, megkísérlették a szénsavat vagy ammoniákot stb. közvetlenül elpárologtatni a fagyasztó csövekben, melyek szintén két koncentrikusan elrendezett csőből álltak. Ezen eljárás azonban a gyakorlatban nem vált be s a kőzet és víz megfagyasztása nem volt elérhető. A fagyasztó csövek úgy voltak elrendezve, hogy mindegyik önálló eigőzösítőt képezett s amellett saját csővezetékkel és a folyékony szénsav stb. bevezetésére külön szabályozó szeleppel bírt. A gyakorlati tapasztalatok szerint lehetetlen ilyen nagy számú szelepet a csövekbe vezetendő folyékony szénsav stb. mennyiségének szabályozása czéljából egyformán kezelni. Fönt minden fagyasztó csőhöz egy csővezeték csatlakozott, melyen keresztül a gázok a kompresszorba vezettettek. Ezen eljárás hátránya abban állott, hogy a gáz a fagyasztó csövekben igen csekélysebességgel haladt, úgy hogy nem ragadott magával folyadékrészecskéket, vagyis a csövekben csak szárazon telített, azaz olyan gáz haladt fölfelé, melyből a folyadékrészecskék kiváltak vagy elpárologtak s mely csak egészen csekély mennyiségű hideget képes leadni. Mivel a szárazon telített gázok által a lehűtendő folyadéknak vagy a jelen esetben fagyasztandó kőzetnek