31454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok, vagy folyadékok és szilárd anyagok keverékének zárt edényekben, magas hőfokra való hevítésére
Megjelent 1904. évi október lió 27-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 31454. szám. II/i> OSZTÁLY. Eljárás folyadékok vagy folyadékok és szilárd anyagok keverékének zárt edényekben, magas hőfokra való hevítésére DI ! LANG ALBERT TANÁR KARLSRUHEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 április hó 27-ike. Az alábbiakban leírt eljárás lényege abban áll, hogy oly anyagokat, melyek levegő hozzávezetése nélkül égnek el (pl. aluminium vagy magnézium fémoxidokkal stb.), arra használjunk föl, hogy folyadékokat, zsiradékokat, folyadékok és szilárd anyagok keverékeit stb. födött vagy légmentesen elzárt edényekben forrási hőfokig vagy elpárologtatásig hozunk, még akkor is, ha forrpontjuk 100° C.-nál magasabb, mi mellett a fejlődő gőzök gyuladása ki van zárva. Az említett fűtőanyagok alkalmazása különböző czélokra már hosszabb idő óta ismeretes. így pl. használják azokat tiszta fémek kiolvasztására és ötvözetek nyerésére vagy fölmelegítésére, fémdarabok egyesítése, illetve hegesztése czéljából. Már kísérletet tettek arra is, hogy az említett fűtőanyagok reakció-melegét fofolyadékok, ételek stb. melegítésére alkalmazzák, ellenben főzés vagy elpárologtatás egyetlen ismertté vált alkalmazási móddal sem vált lehetővé, mert azoknál a rendelkezésre álló melegmennyiségek csak csekély részben jutnak érvényre, és pedig a következő okokból: 1. A fűtőanyagot, nyilvánvalóan az olvadás vagy átégetés megakadályozása czéljából rosszul vezető anjagból készült tartályba helyezték, a mi természetesen már előre lehetetlenné tette a hő gyors kisugárzását ; 2. a tartály az edényfalakkal vezető kapcsolatban állott, minek folytán a fűtőhatás ismét csökkent; 3. ha azonban a tartály nem állott az edényfalakkal kapcsolatban, akkor az edénynek és a fűtőkészüléknek nyitva kellett lennie, a mi által szintén nagy melegveszteség származott, úgy hogy a forrási hőfok elérésére gondolni sem lehetett. Ha tehát eddig az említett fűtőanyagok reakció-melegének kihasználása, melyet kétségen kívül elérni czéloztak, nem sikerült, akkor ez egyrészt az ezen anyagok elégésénél végbemenő sajátos vegyfolyamat és a melegleadásánál föllépő fizikai jelenségek hiányos fölismerésében, másrészt — a mi ezzel összefügg — alkalmatlan eszközök fölhasználásában rejlett. A reakció-anyagok által fejlesztett összes melegmennyiség teljes kihasználását czélozza jelen találmány, mely az összes alkalmazott fűtőanyagoknak az adott czélra való fölhasználásánál előforduló kémiai és fizikai jelenségeinek ala-
