31436. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet visszafutó csövű lövegnél a visszafutásnak önműködő módosítására

- 2 — A 7. ábra metszet a 6. ábrának 7—7 vonala szerint. A mint az 1. ábrából látható, a lövegnek visszafutása a pontvonalkázottan föltüntetett helyzetnél kisebb, mint a vonalkázottan rajzolt vízszintes helyzetnél. A visszafutásnak ezen megrövidítése nélkül a lövegeső és a fékhenger a föltüntetett elevációnál a talajba ütődne és ennek elkerülése czéljából a talajba egy árkot kellene ásni. A visszafutásoknak a vízszintes és a berajzolt elevált helyzet közötti végpontjai az (x x) görbében feküsznek. Ha a lövegnek még nagyobb eleválást kell adnunk, akkor az (x x) görbének nem szabad az előbbi görbülettel folytatódnia, mivel máskülönben löveg és fékhengere újból a talajhoz érne. Ennek következtében bizonyos eleváción túl arról kell gondoskodnunk, hogy a visszafutásnak megrövidítése fokozottabb mértékben történjék, mint kezdetben, vagyis a görbe utolsó (x, y) részének megközelítően vízszintesnek kell lennie. Ezen czélból a jelen találmány szerint oly vezénymú van elrendezve, mely egy görbületi vezetékből áll, mely a lövegtalpnak egy mozdulatlan részével mereven van összekötve és mely egy hozzátartozó liajtórésszel kapcsolódik, mely utóbbi a lövegnek lendíthető részével, pl. a fölső lövegtalppal akként van összekötve, hogy az a lövegcső eleválásánál a tetszőleges görbületi vezetékkel való kapcsolódás következtében egy síkban mozgattatik; ezen mozgás tetszőleges áttétel segélyével a dugattyúrúdnak vagy fékhengernek forgó mozgását okozza. A 2—5. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál (a) a lövegcsövet jelöli, mely a (b) fölső lövegtalpon a szokásos módon csúsztatható. A fölső lövegtalp a (c) csőtartón nyugszik, melyben egy csap körül oldalt kimozgatható. A (c) csőtartó (d) csapjaival az alsó (e) lövegtalpban van ágyazva, mely a lemozdonyozás után rögzíttetik, míg a lövegcső, a fölső lövegtalp és a benne lévő fékszerkezet a (b) csapok körül elforgatható, ha a lövegcsövet eleválni kell. A fölső lövegtalpban a forgatható (f) dugattyúrúd van elrendezve, mely a lövegcsővel mereven összekötött (g) fékhengerben egy szelepes dugattyút hord, melynek átbocsátó nyílásai a dugattyúrúd elforgatása által a visszafutás hosszának változtatása czéljából módosíthatók. Ezen szelepes dugattyúnak szerkezete nem tartozik a jelen találmány keretébe. A (c) lövegtalp falán a (h) görbületi ve• zeték van megerősítve, mely a jelen esetben horony alakjában van kiképezve. Ezen horonyba az (i) peczek vezetődik, mely a (k) tolókán van elrendezve. A (k) tolóka egy a lövegcsőnek függélyes síkban történő mozgásában részt vevő lövegrészen, pl. a (c) csőtartón eltolhatóan van elrendezve. A (h) görbületi horony középvonalának a mellső vége közelebb esik a (d) csaphoz, mint a hátsó vége. Ha a lövegcsövet a vele összekötött részekkel együtt a vízszintes helyzetből (4. ábra) az elevált helyzetbe (2. ábra) mozgatjuk, akkor az (i) peczek a (k) tolókával együtt a (h) vezeték által fölfelé tolatik, a mint az a 3. és 5. ábrák összehasonlításából kivehető. Eközben a tolóka az (1) kart fölfelé lendíti, mely az (m) tengelyen ülő (c) fogasszegmentet elforgatja. Ez utóbbi az (f) dugattyúrúdra ékelt (p) fogasszegmenttel kapcsolódik. Ennek következtében a dugattyúrúd a (k) tolóka fölfelé tolása közben elforgattatik, mely elforgatás a lövegcső és a fölső lövegtalp kilengéséhez a (h) vezeték által meghatározott viszonyban áll. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak annyiban tér el az iméntitől, hogy a (c) csőtartó a (b) fölső lövegtalppal mereven van összekötve. Ennek következtében a (k) tolóka közvetlenül a fölső lövegtalppal köthető össze. Az oldalas elforgatás itt az által van lehetővé téve, hogy az alsó lövegtalpnak fölső (q) része ezen lövegtalp alsó részén az (r) csap körül forgathatóan van szerelve. Minthogy a 2—5. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a fölső lövegtalpnak a (c) csőtartóban való oldalas elforgásánál a fölső lövegtalpnak hossztengelye a csőtartónak hossztengelyével kis