31419. lajstromszámú szabadalom • Kormányozható léghajó

- 2 -helyzetben szerelhető, mely a léghajó mindkét oldalán annak egész hosszában végignyúlik. Ezen szalag czélja abban áll, hogy a léghajót vízszintesen tartsa, az ingadozást megakadályozza és szálló ernyő gyanánt szolgáljon. A léghajó teste a következő részekből áll: 1. A (g, gl) ürös kúpokból, melyek a (b, e) és (bl, el) fegyverzetek között foglalnak helyet, továbbá 2. a középső (h) ürös testből, mely a b, bl) fegyverzetek között van elrendezve. A (g, gl) kúpok köpenye alumíniumból, kaucsukkal bevont vászonból, selyemből vagy más alkalmas anyagból készülhet, melyet egy tetszőleges váz hord. A (g, gl) kúpok az (a) tengelyre tolt központi (i, il) csövekre vannak szerelve, melyek az (a) tengely körül közbehelyezett golyókon szabadon foroghatnak. A kúpok belső válaszfalak segélyével több egymástól független részekre oszthatók, melyek mindegyike kifelé nyíló biztonsági szeleppel látandó el, a hol ezen szelepek rúgóinak erőssége úgy van kiszámítva, hogy a szelepek megnyílhassanak, ha a belső nyomás bizonyos fokot túllép. A (g, gl) kúpok külső oldalukon (g2) csavaranyákat hordanak, melyek csavarvonalak alakjában, a növekedő menetmagasságú többszörös csavarok módjára három menetben vannak elelrendezve s ez által a léghajónak gyors előrehaladását létesítik, a nélkül, hogy a (g, gl) kúpoknak gyorsan kellene forogniok. Az egyes szárnyakat kis feszítő huzalok tarthatják szilárdan. A hajtóelemek gyanánt szolgáló (g, gl) kúpok az alább leírandó módon forgó mozgásba hozatnak, míg a közbeeső (h) test szilárdan van a (b, bl) fegyverzetekhez erősítve. A (j) csónak két (k) tartókarra van függesztve (5. ábra) s a középső (b, bl) fegyverzetek vízszintes karjait összekötő (m) rudak által hordott (1) haránttengely körül szabadon lenghet. A csónaknak a léghajóhoz képest elfoglalt helyzetét négy (n, n, nl, nl) kötél biztosítja. Ezen kötelek a (b, bl) fegyverzetekhez vannak erősítve s a csónak (k) tartómarjai által hordott kis (o) hengerre gombolyíthatók. Ha ezen hengert az egyik vagy másik irányban forgatjuk, akkor az (n) vagy (nl) kötelekre húzást gyakorolunk s ez által a csónakot a (b, bl) fegyverzetek között elmozdítjuk, minek következtében a léghajó súlypontja előre vagy hátra mozdul s a léghajó lefelé vagy fölfelé irányozódik és a csavarszárnyakkal ellátott (g, gl) kupak forgása következtében leszáll vagy fölemelkedik. A csónak ismertetett felfüggesztési módja azt eredményezi, hogy a csónakban lévő személyek vagy tárgyak helyváltozásai a léghajó súlypontjának helyzetét nem módosítják, a mennyiben a súlypont csak az (n, n 1) kötelek segélyével mozdítható el, ha arra szükség van. A (g, gl) kúpok forgatására a következő szerkezet szolgál: A kúpokban elrendezett (i, il) csövek mindegyike egy (i2) kúpkereket hord (2. ábra), mely a (q) tárcsával szilárd összeköttetésben álló (p) kúpkerékkel kapcsolódik. A (q) tárcsa és egy másik (r) tárcsa körül egy (ql) szíj halad s az (r) tárcsa viszont egy (s) tárcsával áll szilárd kapcsolatban, melyet egy (sl) szíj a (t) tárcsával köt össze (5. ábra). A (t) tárcsák egy sebességváltoztató szerkezet fölső (u) kúpjának tengelyére vannak ékelve, a hol a tetszőleges (v) mótor által hajtott alsó (ul) kúp egy (u2) szíj segélj'ével hozza forgásba a fölső kúpot. Az (u2) szíj a két kúp hosszában eltolható azon czélból, hogy a (g, gl) kúpokkal közölt sebesség s ennélfogva a léghajó sebessége változtatható legyen. Magától értetődik, hogy a föntebbi helyett bármely más sebességváltoztató szerkezet is alkalmazható, sőt ezen szerkezet egészen el is hagyható, ha a mótor sebességét szabályozni lehet. A középső (b, bl) fegyverzetek azonkívül négy (x) lábat hordanak, melyeknek alsó végei a csónak fenekével egy síkba esnek s a léghajónak a földön való alátámasztására szolgálnak. Ezen lábak csuklósan is