31410. lajstromszámú szabadalom • Turbina

- 2 szőleges lehet és nemcsak derékszögű, mint az 1. ábra mutatja. A hornyok kereszt­metszete lehet növekvő is, ha ez czélszerű­nek látszik. Az (A) dob kerületén nagy számban (a) faratok vagy lyukak vannak elrendezve, melyek henger, kúp, golyó vagy más alkal­mas keresztmetszettel bírhatnak és meg­felelő mélységgel bírnak, mint azt az 1. és 2. ábra mutatja. Ezen lyukak talpából (c) furatok vezetnek az (A) dob és a (C) födök között lévő (b) térbe. Ezen (b) tér a henger (e) csatornáin át a (G) tolattyúszekrénnyel van kapcsolat­ban, a honnan a gőz vagy közvetlenül a (k) kiömiési nyíláson át, mint az 1. ábra bal oldala mutatja, vagy a (g) tolattyú (g gl) nyílásain át vezettetik ki a (k) kiömiési nyíláson. Az (l)-nél beáramló friss gőz, mint előbb említettük, a tolattyúnak a 2. ábrán föltüntetett helyzeténél a (b) csatornán át a csavarvonalalakú (i il) hornyokban az (A) turbinadob körül megy és ott hatását gya­korolja. Az (i il) hornyok a (hl) csator­nákkal, melyek a (g) tolattyúnak az 1. és 2. ábrában föltüntetett helyzete mellett zárva vannak, kapcsolatban vannak; ha azonban a tolattyú a 3. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el, akkor a gőz az (1) be­ömlési csövön át a (hl) csatornákba lép és az (i il) hornyokon az eddigivel ellentétes irányban halad, az (a) lyukakon és a (b) téren a (k) kiömiési nyíláshoz áramlik és onnan a szabadba vagy egy kondenzátorba jut; az (A) turbinadob ekkor fordított irány­ban forog. A hengeres (a) furatok helyett sík vagy tetszőlegesen görbített (d) lapátok (5. ábra) alkalmazhatók. A 4. ábra mutatja, mikép lehet az (A) turbinakereket pl. egyes (dl) korongokból a (d) lapátokkal össze­állítani. A korongok az (s) lyukakon átmenő csapszögekkel tartatnak össze. A kiáramló gőz a (t) lyukakon át távozik. Hogy a dobfölületet jobba n használhassuk, mint a hogy azt az 1. és 2. ábra mutatja, a 7. ábra szerint oly módosítást eszközlünk, hogy nemcsak a dob külső hengerfölülete, hanem homlokfölületei és belső fölülete is (al) furatokkal és (cl) lyukakkal vannak ellátva. Ennek megfelelően a (Cl) födőlc is belső homlokfölületeiken és azon fölülete­ken, melyek a dob belső fölületével szem­ben állnak, (u v) hornyokkal vannak ellátva, melyek az (A) dob (al) furataival mindenütt szemben állnak. Ezen (al) lyukak (cl) fura­tokban végződnek, melyek a dob belsejébe vezetnek és a gőzt az (el) csatornákon át kifelé elvezetik. A (5. és 7. ábrákban még oly elrendezés látható, mely szerint az (i2 i3) csatornák a hengeralakú belső fal mindkét vége felé csak közel fél útig vezetnek. A belső hen­fal külső részei hasonló (o ol) csatornákkal vannak ellátva, melyek azonban a (Bl) hengerköpeny végeitől tápláltatnak; ezek szerint az (i2 i3) hornyoknak való (h2) be­ömlési csatorna a henger közepében fek­szik, míg a külső (o ol) hornyoknak való két (p pl) beömlési csatorna a (Bl) henger végein vagy azok közelében van. Az (o ol) hornyok más irányban is ha­ladhatnak, mint az (i2 i3) hornyok, azaz olykép, hogy, ha a gőz a (h2) csatornán beáramlik, az (Al) dob az egyik irányban forog, míg, ha a gőz a (p pl) csatárnákon át áramlik be, az (Al) dob ellenkező irány­ban forog. A gőz mindkét esetben a (cl) nyílásokon a dob belsejébe áramlik és az (el) csatornák által kivezettetik. A (Cl) födök homlokfölületein lévő (u u) csatornák és az ezen födök hengeres fölii­letein lévő (v v) -csatornák (7. ábra) azon hatás növelésére szolgálnak, melyet a gőz az (o ol) és (i2 i3) hornyokban gyakorol, úgy hogy a dob ez által úgy hátra- mint előremenetében póterőt nyer, mely a külön­ben az (Al) erőkerék és az azt körülvevő falak között lévő tér folytán elkerülhetet­lenül föllépő gőzveszteségből áll elő. Az (i, o, u és v) hornyok keresztmetszete, épúgy mint az (a) és (c) lyukak és furatoké, nincs bizonyos alakhoz kötve, épúgy a hor­nyok keresztmetszete, a helyett, hogy úgy, mint a rajzban, a beömlési nyílástól a ki­ömiési nyílásig lassankint szűkülne, épúgy fordítva bővülhet is vagy szakaszosan szű­! külhet és szakaszosan tágulhat, valamint

Next

/
Thumbnails
Contents