31399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok hűtésére
Megjelent 1904. évi október hó 36-áii. KM. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 31399. szám. XVIlI/c. OSZTÁI.Y. Eljárás és készülék folyadékok hűtésére. BALCKE & C° CZÉG BOCHUMBAN. Bejelentésének napja 1904 április hó 13-ika. Elsőbbsége 1903 február hó 27-től kezdődik. Folyadék-, illetve vízhűtőknél, különösen kürtös hűtőknél, azon hátrányt tapasztaljuk, hogy a szabadon eső víz az ellenáramban emelkedő levegőre nyomást fejt ki és így a levegő emelkedését akadályozza. Ugyanez áll oly hűtőkre nézve is, melyeknél a víz ellenállásokra, például léczekre, háromszögkeresztmetszetű rudakra s hasonlókra hull és ez által szétporlasztatik. Ezsn ellenállások természetesen a levegő áramlását is megnehezítik, mely már amúgy is csak gyönge erő által idéztetik elő. Mivel azonban épen a levegő áramlása eszközli a hűtést, a hatás csak igen csekély lesz. Ezen hátrány megszüntetésére a vizet falak mentén kísérlettek meg levezetni, hogy a szabad esése ne szoríthassa vissza a levegőt. Azonban az eredmény ezen elrendezés mellett sem volt jobb. Jelen találmány annak fölismerésén alapszik, hogy a rossz melegkicserélődésnek oka abban rejlik, hogy a lefutó víz a falakon csíkokká tömörül össze és egyes áramokban gyorsan fut le. Ennélfogva a víz nem képes elpárologni, mindenképen pedig a párolgás folytán előidézett lehűlés igen csekély. A fölszíni hűtés, mely magában véve is csekélyebb hatású, mint a párolgási hűtés, is igen csekély, mivel a vízfölület a csíkképződés folytán csak csekély. Ezen csíkképződést kell tehát megakadályozni, vagyis gondoskodnunk kell arról, hogy a víz finom fátyol alakjában csörgedezzék le, mely a fölemelkedő levegő elé ellenállást nem gördít és oly lassan és megszakadás nélkül folyik- le, hogy a párolgás és fölületi hűtés nagy fölületeken mehetnek végbe. A hűtőbe fölül bevezetett víznek természetesen csupán kis kezdeti sebességgel szabad bírnia és úgy kell eloszolnia, hogy körülzárt vízhüvelyeket vagy fátyolokat képezzen. Ezenkívül a hűtendő víznek lehetőleg hosszú ideig kell a levegővel érintkezésben maradnia, hogy a levegő a lehetőségig a beömlő melegvíz hőmérsékletéig melegedjék föl és így tökéletesen kihasználtassék. Mennél jobban fölmelegszik a levegő, annál mohóbban veszi föl a vizet. A hűtés pedig első sorban a párolgási képességen alapszik. Az eljárás foganatosítására a mellékelt rajzban példának okáért kürtös hűtő van föltüntetve. 1. ábra a hűtő hosszmetszete, 2—4. ábra pedig részletek. A víz a hűtőbe fölül az (a) csövön vezettetik be és a hűtőt körülvevő (b) gyűrűs