31396. lajstromszámú szabadalom • Újítások lokomotivokon és más hasonló gépeken és ezek kazánjain
2 -Az 1—7. ábrán az (a) füstszekrénybe beépített fűtőberendezés két hosszú (b és c) tartályból áll, melyek megfelelő (d) tartókra vaunak szerelve és egymással négy (e, f, g, h) csőnyaláb útján összekötve. A négy csőnyaláb meg van hajlítva és akként van a (k) forraló csövekből jövő füstgázok útjába beépítve, hogy az (m) kéménybe menő gázok a csőnyalábok mentén legyenek kénytelenek elhaladni. Az (e) csőnyalábnak hat csősora és minden csősorban négy csöve van, a kazánhoz legközelebb eső első öt csősor fölfelé emelked k, azután hátrafelé és további szakaszukon ismét fölfelé görbülnek, úgy hogy az (m) kémény mögött foglalnak eme szakaszukon helyet, míg a hatodik sor és az (f) csőnyaláb két a kazán felé közelebb eső csősora ugyancsak fölfelé és azután vízszintes síkban előre van görbítve, úgy hogy az (m) kémény alatt a csőnyalábokban egy nagyobb nyílás marad szabadon, melyen a füstgázok a kéménybe mehetnek. Az egy csősorba egyesített három cső különböző magasságban fekszik és így ez a csőnyaláb három vízszintes sorra oszlik. Az (f) csőnyaláb többi csöve, valamint a (g és h) csőnyalábok is akként vannak görbítve, hogy alakjuk a füstkamara keresztmetszetének lehetőleg megfeleljen. A (b) tartályt a két (n és o) közfal a (p q r), a (c) tartályt pedig az (s) közfal az (u v) rekeszekre osztja. Az (e) csőnyaláb csöveinek egyik vége a (p) rekesszel, másik vége az (u) rekesszel, az (f) csőnyaláb csöveinek egyik vége az (u), másik vége a (q) rekesszel közlekedik, míg a (g) csőnyaláb csöveinek egyik vége a (q) rekesszel, másik vége pedig a (v) rekesszel közlekedik és a (v) rekesztől kiinduló (h) csőnyaláb az (r) rekeszbe torkollik, vagyis az egyes csőnyalábok csövei egymással párhuzamosan, a csőnyalábok maguk pedig lánczolatosan vannak kapcsolva. A (b c) tartályok egyes részein (x) ajtókkal elzárt (w) nyílások vannak, hogy a csövek végei hozzáférhetők legyenek. Az (y) támasztó szegecsek a tartályok merevítésére szolgálnak. A gép (5) keresztfejének egy (4) nyújtványa a (3) hajtórúd útján (1) kettős hatású légszivattyút hajtja. Ez a légszivattyú a gép mindkét oldalán alkalmazva van és a két légszivattyú (6 és 7) elvezető csöve egy (8) harántcső útján van a (9) légvezető csővel összekötve, melybe a (10) nyomáscsökkentő szelep van beépítve és mely a (11) cső útján a (b) tartály (p) rekeszével közlekedik. A két szivattyú a lokomotivkeret (12) oldaltartóin a (13) csatlórúdak mellett van szerelve, de lehetne azt másként is szerelni és más géprészről hajtani. Bizonyos esetekben egyetlen szivattyú is elégséges, de több szivattyú alkalmazása előnyösebb. (14) egy görbített cső, melyen a kazán (15) gőzelvezetőcsövéből a (c) tartály (u) rekeszébe vezetünk gőzt, (16) pedig az a cső, melyen a gőz és levegő keverékét az (r) rekeszből a géphenger (17) vezérművéhez vezetjük. A (15) gőzcsőbe egy szokásos módon kiképezett szabályozószelep van beszerelve, a (9 és 14) cső pedig visszacsapó szelepekkel látható el. A légszivattyú a levegőt a kazánnyomásnál valamivel nagyobb nyomásig sűríti, a fűtőberendezés pedig akként van méretezve, hogy a sűrített levegő az alatt, mialatt az (e) csőnyalábon megy át, — melynek hossza körülbelül az összes csövek hosszának egy negyedrésze, — egészen a kazángőz bőmérsékletéig hevüljön föl és hogy így a kazángőzt akkor, mikor evvel az (u) rekeszben találkozik és keverődik, le ne csapja, hanem evvel együtt tovább haladva, a többi csöveken mintegy 250—350„ C. hőmérsékletig fölhevüljön, annak megfelelően, mekkora volt a kazángőz hőmérséklete, ezenközben tetemesen kiterjedjen, azonban eredeti nyomását körülbelül változatlanul megtartsa. A lokomotív indításánál a leírt fűtőberendezésben csakis gőz fog lenni és a gép első fordulatait csupán a gőz hatása alatt végzi. Mikor a gép már üzemben van, a gőzt az (1) szivatt37 úk által az (e) csőnyalábon át bevezetett levegő részben kiszorítja és az (f, g, h) csőnyalábokon, valamint a (q, v és r) rekeszeken a (15) csőbe gőz és levegő keveréke áramlik be, úgy hogy a gépet gőz
