31395. lajstromszámú szabadalom • Távmérő
Megjelent 1904. évi okt<7»er hó 26-án. MAGY. SZABADALMI IIIVATAL SZABADALMI LEI RAS 31895. szaru. VII/a. OSZTÁLY. Távmérő. VILLÁM JÁNOS CS. ÉS KIR. SZÁZADOS GYÖNGYÖSÖN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 28-ika. Jelen találmány tárgyát távmérő képezi, mellyel valamely ismert magasságú tárgynak vagy alaknak távolsága gyorsan és könnyen meghatározható, tekintet nélkül arra, hogy ezen tárgy vagy alak egy helyben áll e, vagy mozgásbau van. Igen nagy előnye még jelen távmérőnek az is, hogy nem kell hozzá állvány, hanem a mérés szabad kézből, egy helyből, bármely testállásból történik s bárki által könnyen eszközölhető. Már a mondottakból is látható, hogy jelen távmérő különösen hadi czélokra használható igen előnyösen, a menynyiben itten azon tárgy magassága, melynek távola meghatározandó, ismeretesnek vehető (gyalogosé l-8 m., lovasé 2-5 m.), másrészt pedig ezen tárgy a legtöbb esetben mozgásban van B a mérésnek is lehetőleg gyorsan és állvány nélkül kell történnie. A találmány lényege azon megfigyelésen alapszik, hogy valamely tárgyra két távcsőből, pl. tábori látcsőből egyszerre nézve, két különböző magasságban fekvő képet kapunk, ha az egyik távcső hossztengelyét a másik távcső hossztengelyéhez képest függélyes síkban elforgatjuk. Föltéve már most, hogy a két távcsövet annyira forgatjuk el egymáshoz képest, hogy az egyik kép talppontja a másik kép tetőpontjával egy magasságban van, akkor, minthogy a szemlélt tárgy (gyalogos vagy lovas) magasságát ismerjük, a szögelfordulásból a távolságra következtethetünk, sőt ezen szögelfordulást alkalmas áttételek segélyével egy mutatóra vihetjük át, mellyel az egyes szögelfordulásoknak megfelelő távolságok vagy azokkal arányos számok közvetlenül leolvashatók. Ezeknek alapján már most jelen találmány lényegében abban áll, hogy két távcsövet egymással olyképen kötünk össze, hogy azok hossztengelyei egymáshoz képest elforgathatok s ezen elforgatásra oly alkalmas szerkezetet használunk, melynek elmozgását egy mutatóműre visszük át, melyen bizonyos magasságú tárgyaknak megfelelő, a szögelfordulás által megadott távolsága, vagy azzal arányos szám, leolvasható. Mellékelt rajzokon a találmány tárgyának két példaképem kiviteli alakja van lényegében föltüntetve s magától értetődik, hogy a találmány keretén belül még számos más kiviteli alak is szerkeszthető. Mellékelt rajzon az 1. ábra az egyik kiviteli alak fölülnézete; a 2. ábra oldalnézete; a
